Karácsony válás után – Amikor két otthon között zajlik a karácsony
A gyermekek meglepően sok mindenhez képesek alkalmazkodni karácsonykor, azt azonban nehezen viselik, ha a szüleik miatt aggódniuk kell. Különösen akkor lesznek érzékenyek, ha az édesanyjukon vagy édesapjukon azt látják, hogy rosszul érzik magukat a gyermekmentes karácsonyesték miatt.
Az, hogy a gyerekek a válás ellenére szép és harmonikus karácsonyt élhessenek meg, elsősorban attól függ, milyen a szülők kapcsolata a válás után. Képesek-e a gyermek érdekét szem előtt tartani, és bármilyen nehéz is, félre tudják-e tenni a sérelmeiket és fájdalmukat a gyerekek békés karácsonya érdekében.
Ha a válás viszonylag friss, a karácsonyi időszakban könnyen felszínre törhetnek az emlékek, a harag, a csalódottság vagy a gyász érzései az egyik vagy mindkét szülőben. Ezek az érzelmek minden jó szándék ellenére is hatással lehetnek a gyermekekre. Amennyiben a gyermekek érzékelik a szülő sérülékenységét, gyakran lojalitásból ellenérzések alakulnak ki bennük a másik szülővel szemben. Ez végül oda vezethet, hogy a maga a gyermek utasítja el a másik szülőfél látogatását. Ezt a magatartást azonban a szülők sokszor félreértik.
Ahhoz, hogy a gyermek nyugodtan és felszabadultan tudjon kapcsolódni mindkét szülőhöz, biztonságra van szüksége, arra a biztos tudatra, hogy édesanyja vagy édesapja valóban elfogadja és támogatja a másik szülőnél töltött ünnepi időt.
Horváth Magdolna pszichológus szakértőnk elmondja: "Sok feszültség keletkezhet abból, hogy ki hol tölti a szentestét, a karácsony első és második napját. A sorrendet sokan érzelmi hőmérőként értelmezik. Ki a fontosabb? Melyik szülő családja áll közelebb? Ez a kérdés különösen az úgynevezett mozaikcsaládoknál okozhat feszültséget. Sok türelem, alkalmazkodás, empátia, jó szándékú együttműködés szükséges ilyenkor, elsősorban az elvált szülők részéről. Ezekben a helyzetekben lehet a korábbi megegyezésre törekedni. Egyik évben ez lesz a sorrend, a következő évben másképpen. Semmiképpen ne a gyerekre terheljük ezt a döntést".
A frissen elvált szülőknek azt kell tudatosítaniuk magukban, hogy a férj-feleség szerepük ugyan megszűnt, de az apa-anya szerepük életük végéig tartani fog, ezért kell minél előbb belátni, hogy kettejük "megegyezése" a gyerek érdekét szolgálja.
Kölöknet szakértőinek tanácsai karácsonyra elvált szülőknek
Időben pontosítsuk a másik szülővel a karácsonyi és az újévi terveket.
Egyeztessünk a másik szülővel a nagyobb és értékesebb ajándékokról.
Nem teszünk jót a gyerekeknek azzal, ha a kedvükért úgy teszünk, mintha minden rendben lenne a családban. A gyerekek ugyanis nagyon érzékenyek. Még akkor is, ha a szülők igyekeznek barátságosan viselkedni egymással, érzik, hogy vannak konfliktusok és rejtett feszültségek. Ráadásul a közös ünneplés a gyermekekben felkeltheti azt a reményt, hogy a szülők újra kibékülnek, és minden újra jó lesz. Ezek a remények és vágyak aztán elkerülhetetlenül csalódásba fulladnak.
Legyünk figyelmesek az új családdal, új partnerrel szemben is, az új párkapcsolatot lojalitással kell megerősítenünk, hogy fejlődni tudjon.
Mindig a gyermek érdeke legyen az első. A karácsonynak nem a szülők veszteségeiről vagy sérelmeiről kellene szólnia, hanem arról, hogy a gyermek megélhesse az ünnep biztonságát és örömét. A szülők érzelmi terheit nem szabad a gyermekre helyezni, még burkolt, manipulatív formában sem. A gyereket a hatalmi játszmázásból, egymás családjának leértékeléséből ki kell hagyni. Érzelmeket szabad közölni a gyerekkel, de a személyes sérelmeiket, kétségeket nem.
Ne hagyjuk, hogy a gyermek döntse el, melyik szülővel szeretne karácsonyozni, de igenis bevonhatjuk korának megfelelően a szülői tervezgetésbe. A gyermek a "Kivel szeretnél karácsonyozni" típusú kérdést úgy fogja értelmezni: „Kit szeretsz jobban?”, holott számára mindkét szülő egyformán fontos. A gyereknek ne kelljen választania a szülei között, mert ő mind a két szülőjét egyformán szereti.
Ügyelni kell arra, hogy a gyermek tudja, mi fog történni az ünnepek alatt, kinél mikor lesz, ugyanakkor ne érezze azt, hogy választania kell a szülei között. A „hiányozni fogsz” típusú üzenetek bűntudatot kelthetnek a gyerekben, ezért feltétlenül kerülendők.
Nem az a döntő, hogy pontosan hol és mikor tartjuk a karácsonyt (a gyerekek meglepő módon rugalmasak ebben), hanem az, hogy kiszámítható legyen. Ha a gyermek tudja, mire számíthat, és érzelmileg biztonságban érzi magát, könnyebben alkalmazkodik az eltérő ünneplési formákhoz.
A gyermek akkor tud nyugodtan elmenni a másik szülőhöz, ha azt érzi az otthon maradó szülő ezt valóban elfogadta. Ilyenkor a sok ellenkezés vagy elutasítás mögött nem a gyermek akarata, hanem lojalitáskonfliktus áll.
A szakemberek egyöntetűen javasolják, hogy a szülők a vitáikat, fájdalmukat és rendezetlen érzelmeiket ne az ünnepek idején, és főleg ne a gyermek jelenlétében próbálják megoldani. Ha nincs meg a kellő tudatosság, a kellő intelligencia a szülők saját maguk "ütik" a gyermekeiket, hiszen a gyerekek kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Fontos visszajelzés lehet a gyermek számára, hogy rendben van, ha egyszerre érez örömöt, hiányt vagy szomorúságot. Már az is tehermentesítő, ha a gyermek azt hallja:
„Nem kell vigyáznod ránk, mi felnőttek vagyunk.”
Meg kell nyugtatni a gyereket, hogy "Ez nem rólad szól. Erről nem te tehetsz". Ha ezt egy gyerek nem érezheti, akkor felnőtt korára "Én tehetek róla, én rossz vagyok" érzést viszi magával.
Ha az egyik szülő nem törődik a gyermekkel, az ilyen esetekben a csalódás óriási. Még akkor is, ha magunk is haragszunk a másikra, nem szabad a másik szülőfélt rossz színben feltüntetni. Egy mondat, mint például „De biztosan gondol rád”, ilyenkor vigaszt nyújthat. Ha azonban az apa vagy anya tartósan nem törődik a gyermekkel, elhanyagolja, egyfolytában becsapja, akkor a szép szavak sem tudnak vigaszt nyújtani.
Még ha karácsony estéjét egyedül vagy gyermek nélkül kell töltenünk, fogjuk fel úgy, hogy ez egy átmeneti helyzet, a következő karácsonyon majd talán másképpen lesz, és talán a szülői kapcsolat is pozitívan alakul.
Ha az ünnepek rendre konfliktusokat hoznak felszínre, vagy a gyermek elutasítóvá válik valamelyik szülővel szemben, extrém esetekben a szakemberek családterápia vagy mediáció igénybevételét javasolják.
Érzelmek őszinte felvállalása
A szülőként őszintének és reálisnak kell lennünk a gyermekeinkkel, és nyugodtan be kell vallaniuk, ha rosszul érezzük magunkat ezen a különleges napon, hiszen mi szülők is csak emberek vagyunk, de nem szabad a gyerekben bűntudatot keltenünk. A gyerekek is szomorkodhatnak amiatt, hogy édesapa vagy édesanya nem ünnepel velük. Minden érintett számára megkönnyebbülés, ha kimutathatják az érzéseiket és kimondhatják a félelmeiket. Ha a gyerekek érzik, hogy a szüleik megegyeztek és elégedettek a megállapodással, akkor ők is gyorsan elfogadják azt.
