Szelektív mutizmus
A szelektív mutizmus kifejezés olyan érzelmi rendellenességre utal, amely általában már óvodáskor körül kezdődik, és amelyet szociális szorongás vált ki. Az érintett gyermekek nem beszélnek, bár fizikailag képesek lennének rá. Bizonyos társas helyzetek, helyek vagy emberek miatt azonban képtelenek szóban megnyilvánulni. A „szelektív” kifejezés arra utal, hogy nem némulnak meg teljesen, hanem csak bizonyos helyszíneken (például óvodában, iskolában) maradnak csendben. Otthon viszont különösebb gond nélkül beszélgetnek a szülővel vagy a testvérrel.
Az elmúlt húsz évben folyamatosan emelkedett az autizmus-spektrumzavarral, ADHD-val, illetve a súlyos tanulási zavarral diagnosztizált gyerekek száma – ez pedig egyre nagyobb kihívást jelent a pedagógusok számára. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ezért különleges, neurodiverzitás-specifikus fejlesztőpedagógiai képzést indít gyakorló pedagógusoknak, akik felkészülhetnek az eltérő neurológiai fejlődésű gyerekek támogatására.
Egy vár nemcsak történelemóra a szabadban. A legtöbb gyerek számára sokkal könnyebben megelevenedik a múlt egy várfal tetején állva, egy kazamatában sétálva vagy egy ostromgép működését figyelve, mint egy tankönyv lapjain. Nem véletlen, hogy a családok körében évről évre népszerűbbek azok a kirándulóhelyek, ahol a történelmet élményszerűen lehet felfedezni. Ha pedig azon gondolkodtok, melyik vár legyen a következő családi úti cél, most egy friss felmérés ehhez is ad némi támpontot.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Öt döntős cukormentes tortát kóstolt végig egy különleges gyerekzsűri: 1-es típusú diabétesszel élő gyerekek választották ki, melyik torta áll hozzájuk a legközelebb ízben és megjelenésben. A Magyarország Cukormentes Tortája versenyhez kapcsolódó különdíj egyszerre szól a tudatos étkezésről, a közös játékról és arról, hogy a cukorbeteg gyerekek is mindenekelőtt gyerekek.
Nem minden gyerek lelkesedik azért, hogy kilométereken át tekerjen egy bicikliúton. Más a helyzet viszont akkor, ha útközben bölényeket lehet látni, arborétumban sétálni, ökocentrumban halakat nézni vagy éppen egy vár tövében megállni fagyizni. A kerékpározás világnapja alkalmából a Csodás Magyarország összegyűjtött öt olyan hazai bringás útvonalat, ahol maga az út csak a kaland egyik része.
Európában becslések szerint évente 250 ezer gyerek tűnik el – vagyis nagyjából kétpercenként egy. Az Eltűnt gyerekek világnapján ez a szám nemcsak rendőrségi statisztika: mögötte családi konfliktusok, bántalmazás, szökések, online kapcsolatok, intézményi hiányok és kamaszkori krízisek is állhatnak.
Az eltűnt gyerekekről sok szülő fejében elsőként az emberrablás, az idegen veszélye vagy a bűnügyi hírek képei jelennek meg. Ezek a félelmek érthetők, de a kamaszok esetében az eltűnés sokszor egészen más történet. Nem mindig arról van szó, hogy a gyerek nem talál haza. Sokszor arról, hogy nem akar, nem mer vagy nem tud hazamenni.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van. De miközben sok szülő szeretne magabiztos gyereket nevelni, gyakran éppen a túlzott elvárások, a folytonos javítgatás vagy a hibáktól való félelem gyengíti ezt az alapot. Susanne Mierau családcoach szerint néhány tudatos szemléletváltás már önmagában sokat segíthet abban, hogy a gyerek később stabilabban bízzon önmagában.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Az oldal támogatója:
