Babzsák, firkafal, diákszoba és mentális egészségnap – így alakítanák át az iskoláikat a diákok
Mitől lenne jobb hely egy iskola? Több beleszólástól, kevesebb tabutól, zöldebb udvartól, vagy attól, ha végre lenne egy tér, ahol a diákok tényleg kapcsolódhatnak egymáshoz? Az UNICEF Magyarország „Rajtad áll a jövőd!” programjában szakképzésben tanuló fiatalok nemcsak ötleteltek erről, hanem meg is valósították saját projektjeiket. A döntőből két magyar csapat nemzetközi fordulóba jutott.
Nemcsak véleményt mondtak, hanem cselekedtek is
Az UNICEF Magyarország „Rajtad áll a jövőd!” programja immár hetedik alkalommal adott lehetőséget arra, hogy a 14–22 éves fiatalok saját ötleteikkel formálják iskolai közösségüket. A programban idén tíz szakképző intézmény vett részt, a diákok pedig hónapokon át dolgoztak azon, hogy egy általuk fontosnak tartott problémára valódi megoldást találjanak.
A januári elődöntőt követően öt csapat jutott a döntőbe, további kettő pedig a különdíjért versenyzett. A tavasz folyamán projektnapokon mutatták meg, hogyan lehet egy ötletből működő kezdeményezést létrehozni.
A bántalmazás megelőzésétől a mentális egészségig
A projektek sokszínűsége jól mutatja, milyen kérdések foglalkoztatják ma a fiatalokat.
Az egyik továbbjutó csapat, a győri Füstölő Lángelmék az iskolai bántalmazás megelőzésére helyezte a hangsúlyt. A diákok workshopokon foglalkoztak azzal, hogyan lehet biztonságosabb és elfogadóbb közösséget építeni, emellett egy különleges „firkafalat” is létrehoztak, ahová kizárólag pozitív üzenetek és rajzok kerülhetnek.
A másik díjazott, a nagykállói Nyugalom Küldetése csapat szerint a lelki egészség kérdése még mindig túl sokszor tabu az iskolákban. Ezért egy egész intézményt megmozgató mentális egészségnapot szerveztek, ahol a diákok előadásokon, önismereti foglalkozásokon és stresszkezelő programokon vehettek részt. Szlogenjük sokat elárul a kezdeményezésről: „A lelki probléma nem tabu, beszéljünk róla!”
Van, ahol a diákok nagyobb beleszólást szeretnének
Talán az egyik legérdekesebb projektet a budapesti Diákhang csapat valósította meg. Ők abból indultak ki, hogy sok diák úgy érzi, kevés lehetősége van elmondani a véleményét az iskolát érintő kérdésekről.
A csapat ezért olyan kezdeményezéseket dolgozott ki, mint a diákfogadóóra, egy állandó diákfórum vagy egy közös „Diákszoba”, ahol a fiatalok visszajelzései közvetlenül eljuthatnának az iskola vezetéséhez. A projektnapon nemcsak diákok, hanem más intézményekből érkező tanulók és dolgozók is részt vettek, a program pedig a párbeszédre és a nyílt kommunikációra épült.
Közösségi kert, társasjáték és digitális tanulás
Más csapatok a közösségépítés vagy az oktatás fejlesztése felől közelítettek.
A győri Lux Viride egy kihasználatlan iskolaudvart alakított át közösségi térré virágokkal, saját készítésű padokkal és közös alkotással. A veszprémi Zsebsuli projekt a digitális tanulás lehetőségeit mutatta be, a balatonfűzfői F.K.G. csapat pedig a KRESZ oktatását tette élményszerűbbé saját fejlesztésű társasjátékkal és tanulókártyákkal.
A budapesti FourThem csapat egy olyan beszélgetésindító társasjátékot készített, amely segíthet a fiataloknak könnyebben kapcsolódni egymáshoz és oldani az ismerkedéssel járó feszültséget; a zsűri nekik a különdíjat ítélte meg.
Két magyar csapat nemzetközi fordulóba jutott
A programot május 16-án országos döntő zárta Budapesten, ahol a csapatok szakmai zsűri előtt mutatták be eredményeiket. A zsűri végül két projektet választott ki a nemzetközi fordulóra: a diákok érdekképviseletét erősítő Diákhangot és a mentális egészség témáját középpontba állító Nyugalom Küldetését.
A továbbjutó csapatok 400 ezer forintos támogatást nyertek, de a többi résztvevő sem távozott üres kézzel: csapatonként 200 ezer forint támogatást kaptak projektjeik folytatásához.
Talán ilyen lesz a jövő iskolája
A program egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok nemcsak problémákat látnak maguk körül, hanem megoldásokat is képesek kidolgozni. Legyen szó mentális egészségről, iskolai közösségekről, a diákok véleményének meghallgatásáról vagy akár a tanulás élményszerűbbé tételéről, a projektek közös üzenete ugyanaz: ha lehetőséget kapnak rá, a diákok aktív alakítói tudnak lenni saját környezetüknek.
És lehet, hogy éppen ez az egyik legfontosabb kérdés akkor, amikor egyre többet beszélünk arról, milyen legyen a jövő iskolája Magyarországon.
Fotók: UNICEF
