Meglepő fordulat a menzákon: ahol választhatnak a gyerekek, ott kevesebb étel végzi a kukában
A menzák világa az elmúlt években sok szülő számára inkább a kompromisszumokról szólt: túl sós ételek, érintetlenül maradó ebédek, kevés zöldség, sok vita arról, mit eszik meg a gyerek – és mit nem. Közben egyre több szó esik a gyerekkori elhízásról, az allergiákról és arról is, hogyan lehetne egészségesebbé tenni a közétkeztetést anélkül, hogy a gyerekek egyszerűen otthagynák az ételt.
Most úgy tűnik, lassan valóban változik valami. Az elmúlt időszakban több olyan módosítás is életbe lépett a közétkeztetésben, amely nemcsak az alapanyagokat érinti, hanem azt is, hogyan étkeznek a gyerekek az iskolában. Egyre több helyen jelenik meg a menüválasztás lehetősége, terjednek az úgynevezett vitaminpultok, és a következő években jelentősen csökkenhet a menzai ételek sótartalma is.
Kevesebb só, szigorúbb szabályok
A közétkeztetésre vonatkozó szabályok tavaly februárban módosultak, és a változások leginkább a bölcsődés, óvodás és iskolás gyerekeket érintik. Magyarországon naponta mintegy 1,2 millió gyermek étkezik közétkeztetésben.
Az egyik legjelentősebb változás az allergénekkel kapcsolatos szigorítás. A földimogyoró, a diófélék és a szezámmag – illetve az ezekből készült ételek – kikerültek a közétkeztetésből. Ez számos olyan terméket érint, amelyek korábban gyakran megjelentek a menzákon, például bizonyos péksüteményeket, müzliszeleteket vagy édességeket. A cél a szakemberek szerint elsősorban a keresztszennyeződés kockázatának csökkentése és az allergiás gyerekek biztonságának növelése.
A következő években a sóbevitel is jelentősen csökkenhet. A jelenlegi szabályozás szerint 2028-ra az életkortól függően akár 50–57 százalékkal alacsonyabb lehet a megengedett maximális sótartalom a menzai ételekben. A háttérben komoly egészségügyi szempontok állnak: a WHO módszertanára épülő hazai adatok szerint az életév-veszteségek jelentős része összefügg az egészségtelen táplálkozással.
A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a változás nem csak a menzákon múlik. Ha valóban csökkenteni akarják a gyerekek sóbevitelét, akkor az élelmiszeriparnak is alkalmazkodnia kell, például a kenyerek, pékáruk és húskészítmények sótartalmának mérséklésével.
Ahol választhat a gyerek, ott kevesebb étel kerül a kukába
Az egyik legérdekesebb változás az A–B menürendszer terjedése lehet. Ennek lényege, hogy a szülők és a gyerekek előre kiválaszthatják, melyik menüt kérik az adott napon. A rendszer már több helyen megjelent – például Miskolcon, Budafok-Tétényben és Budakeszin is.
A tapasztalatok alapján ennek nemcsak kényelmi jelentősége van. Azokon a menzákon, ahol már van választási lehetőség, átlagosan közel 15 százalékkal csökkent az ételhulladék mennyisége. Ez részben valószínűleg annak köszönhető, hogy a gyerek nagyobb eséllyel eszi meg azt, amit maga választott.
Ahol a gyerek választhat, ott kevesebb étel végzi a kukában
Nem teljesen új gondolat, hogy a választás szabadsága javíthat az iskolai étkezésen. Korábban már írtunk arról a svédasztalos menzarendszerről, amely több magyar iskolában is látványosan csökkentette az ételpazarlást. A tapasztalatok szerint a gyerekek nemcsak szívesebben ettek, hanem jobban odafigyeltek arra is, mennyit szednek a tányérjukra.
A rendszer másik érdekes hatása, hogy kis mértékben nőtt az étkezők száma is. Miskolcon például néhány intézményben egyetlen hónap alatt 3 százalékos növekedést mértek a menzát használó gyerekek számában.
A szakemberek szerint ennek pszichológiai oka is lehet: a gyerekek általában nyitottabban viszonyulnak azokhoz az ételekhez, amelyekkel kapcsolatban van választási lehetőségük vagy személyes kapcsolódásuk. Hasonló jelenséget figyeltek meg az otthoni közös főzésnél is: azok a gyerekek, akiket bevonnak az ételkészítésbe, sokszor kevésbé válogatósak, bátrabban kóstolnak új ízeket, és nagyobb örömmel eszik meg az ételt.
A válogatósság nem mindig csak az ételről szól
A szakemberek szerint sok gyerek egészen másképp viszonyul az ételekhez, ha beleszólhat a választásba vagy részt vehet az elkészítésben. A közös főzés például nemcsak önállóságot fejleszt, hanem csökkentheti a szorongást és a válogatósságot is.
Vitaminpultok: több zöldség, több gyümölcs
Szintén egyre több helyen jelennek meg az úgynevezett vitaminpultok. Ezeken a gyerekek maguk választhatnak különféle nyers zöldségek, gyümölcsök, saláták vagy savanyúságok közül. A rendszer már több helyen működik, például Budakeszin és a főváros 11. kerületében is.
Az első adatok szerint ahol bevezették a vitaminpultot, ott körülbelül 15 százalékkal nőtt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Ez azért különösen érdekes, mert a gyerekek étkezési szokásainál sokszor nem maga az alapanyag a legnagyobb probléma, hanem az, hogy mennyire érzik saját döntésüknek az étkezést.
A kérdés persze továbbra is az, hogy hosszú távon mennyire lesznek fenntarthatók ezek a változások – és hogy a gyerekek valóban megszeretik-e az egészségesebb menzát. Az azonban már most látszik, hogy egyre több helyen próbálják nemcsak „egészségesebbé”, hanem élhetőbbé és választhatóbbá is tenni az iskolai étkezést.
