Nem mindegy, milyen falak között tanul a gyerek! A színek a motivációval is összefügghetnek
Egy kopott, barátságtalan tanterem és egy világos, szerethető iskolai tér között nem csupán esztétikai különbség van. Egy friss nemzetközi kutatás szerint az, hogy a diákok milyennek látják a tantermük világítását, színvilágát és általános megjelenését, a tanulási motivációjukkal és az érzelmi reakcióikkal is összefügghet. Egy újbudai szakiskolában most egy 27 négyzetméteres falfestmény mutatja meg, hogyan válhat az iskola fala a közösség saját történetévé.
Egy iskolai folyosó vagy aula nem feltétlenül az a hely, amelyre sok figyelmet fordítunk. Pedig a gyerekek naponta újra és újra végigmennek rajta, a tantermekben pedig hosszú órákat töltenek. Nem mindegy tehát, hogy a falak kopottak és személytelenek, vagy olyan környezet veszi körül őket, amelyhez kapcsolódni is tudnak.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az, hogy a diákok milyennek látják tantermük világítását, színvilágát és általános megjelenését, a tanulási kedvükkel és érzelmi reakcióikkal is összefügghet. A Trilak támogatásával most egy újbudai, sajátos nevelési igényű fiatalokat oktató szakiskola több közösségi tere is megújult, az aulába pedig egy 27 négyzetméteres, az itt tanulható szakmákat megjelenítő falfestmény került.
A PPG és a Trilak támogatásával újultak meg az iskola közösségi terei
A Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Újbudai Szakiskola és Szakképző Iskola aulájában augusztus 26-án adtak át egy különleges, 27 négyzetméteres falfestményt. A színes fa levelein azok a mesterségek jelennek meg, amelyeket a diákok az intézményben tanulhatnak. Az alkotás így nem pusztán színesebbé teszi az iskola falát: a tanulók előtt álló lehetőségeket, a különböző életutakat és az ezekből felépülő közösséget is megjeleníti.
A helyszín kiválasztása azért is figyelemre méltó, mert az 1973-ban alapított intézmény sajátos nevelési igényű fiatalok szakmai oktatását végzi. Enyhe értelmi fogyatékossággal, beszédfogyatékossággal, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral élő tanulókat készít fel különböző szakmákra, kisebb osztálylétszámokkal és egyénre szabott pedagógiai módszerekkel. A falfestményen megjelenő mesterségek ezért nem pusztán az iskola képzési kínálatát sorolják fel: azokat a valós lehetőségeket teszik láthatóvá, amelyek felé az itt tanuló fiatalok elindulhatnak.
Az itt megszerezhető végzettségek jelentőségét az is növeli, hogy az AI és az automatizáció térnyerésével bizonyos fizikai, műszaki és gyakorlati szakmák szerepe ismét felértékelődhet. Erről korábbi cikkünkben, a Fordulat a pályaválasztásban: újra felértékelődhetnek a szakmák című írásunkban részletesebben is foglalkoztunk.
Nem a színes fal fogja megoldani a tanulási nehézségeket
A tanterem színe természetesen önmagában nem teszi motiváltabbá a gyereket, és egy falfestménytől sem javulnak automatikusan a jegyei. A kutatók azonban hangsúlyozzák: a fizikai környezet azonban nem teljesen semleges háttér.
A Building and Environment című tudományos folyóiratban 2026-ban megjelent kutatás 21 osztályterem és 452, legalább 12 éves diák bevonásával vizsgálta, hogyan kapcsolódik a tantermek vizuális környezete a tanulók érzelmi reakcióihoz és tanulási motivációjához.
A diákokat többek között arról kérdezték, mennyire találják kellemesnek a tantermük megjelenését, világítását és színeit. Azok, akik jobb véleménnyel voltak a környezetükről, általában nagyobb kedvet is mutattak a tanuláshoz. Ebben a világítás számított a legtöbbet, de a falak színének is volt szerepe. Érdekes módon a diákok összességében éppen a színvilággal voltak a legkevésbé elégedettek, mégis kimutatható volt e tényező kapcsolata a tanulási kedvükkel.
Az is számított, mennyire szeretik a diákok összességében a termet: ez a tényező állt a legerősebb kapcsolatban a pozitív érzelmi reakciókkal. A melegebbnek érzékelt világításhoz pedig nagyobb lelkesedés és érdeklődés társult.
Fontos azonban, hogy a vizsgálat összefüggéseket tárt fel, nem pedig közvetlen ok-okozati kapcsolatot bizonyított. Nem állíthatjuk tehát, hogy egy új falszín önmagában növeli a motivációt. A kutatás inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy az iskolai környezet kialakítása is része lehet annak, hogyan érzik magukat a gyerekek tanulás közben.
A fa minden levele egy-egy lehetséges jövő
Az újbudai iskola aulájának falfestménye azért több egyszerű dekorációnál, mert kifejezetten az ott tanuló diákokról szól. A fa levelein megjelenő mesterségek azt mutatják meg, hányféle irányba indulhatnak tovább az intézmény tanulói.
„Az iskola számunkra nemcsak a tanórák helyszíne, hanem közös tér is, amely nap mint nap üzen a diákjainknak. Ez a falfestmény róluk és az általuk választott szakmákról szól” – fogalmazott Bodó Beáta, az intézmény igazgatója.
A fa motívuma egyszerre utal a gyökerekre, a fejlődésre és az eltérő irányokba nyíló lehetőségekre. Így az iskola fala nem egy bárhová beilleszthető képet kapott, hanem olyasmit, amelyben a diákok saját tanulmányaikat és jövőjüket is felismerhetik.
Az egészséges iskola a fizikai környezettel kezdődik
Az Egészségügyi Világszervezet már korábban az egészséget támogató iskola alapvető részeként határozta meg a biztonságos és egészséges fizikai környezetet. Ennek a gyerekek fizikai állapota mellett a mentális és szociális jóllétüket is támogatnia kell.
Ez természetesen jóval többet jelent a megfelelő falszíneknél. Beletartozik a biztonság, a tisztaság, a megfelelő fény és levegő, valamint az is, hogy a gyerekek otthonosan és elfogadva érezhessék magukat az iskola tereiben. A mostani kutatás ehhez teszi hozzá, hogy a vizuális környezetet sem érdemes jelentéktelen részletként kezelni.
Akiknek fontosak a közösségi terek
Az újbudai kezdeményezés egy tíz éve működő nemzetközi program újabb állomása. A PPG adatai szerint a COLORFUL COMMUNITIES® 2015 óta több mint 50 országban 635 közösségi teret újított meg, és több mint 10,3 millió embert ért el. A munkákban több mint 33 300 önkéntes vett részt, összesen 215 000 óránál is több munkát végezve. A vállalat 2025-ben újabb tíz évvel, 2035-ig meghosszabbította a programot, amelynek folytatására további 15 millió dollárt különített el.
Az újbudai iskola új fala mindebből egyetlen, helyi történetet mutat meg: azt, hogy egy közösségi tér akkor válik igazán sajátjává az ott élőknek, ha nemcsak szebb lesz, hanem róluk is mesél.
Mit vihetünk haza mindebből?
A kutatásból nem következik, hogy létezne egyetlen „tanulást segítő” falszín, amely minden gyereknél beválik. Inkább arra érdemes figyelni, hogyan érzi magát a gyerek abban a térben, ahol tanul. Kellemesnek találja-e a fényeket és a színeket? Tud-e figyelni, vagy túl sok minden vonja el a tekintetét? Van-e valami a környezetében, amit ő maga választott, és amitől valóban a sajátjának érzi a helyet?
Nem feltétlenül kell ehhez átfesteni a gyerekszobát. Már az is sokat számíthat, ha megfelelő fény kerül az íróasztalra, megszüntetjük a képernyőn vagy a füzeten zavaró tükröződést, és a tanuláshoz használt felületet nem zsúfoljuk tele. A színek kisebb tárgyakon, tárolókon, képeken vagy egyetlen hangsúlyos falszakaszon is megjelenhetnek – lehetőleg úgy, hogy a gyereknek is legyen beleszólása.
