„Okosabbak, mint amit a jegyeik mutatnak” – ezt hozza ki a gyerekekből a kreatív tanulás
A bizonyítvány nem feltétlenül mutatja meg, hogyan old meg egy gyerek egy szokatlan problémát, mennyire eredeti ötletei vannak, vagy mire képes, ha nem egyetlen jó választ várnak tőle – és ha már itt tartunk, azt sem, hogy a jövőben mennyire lesz sikeres. Éppen ezért talán nem árt néha más megközelítésekkel is próbálkozni. A Kreatív Partnerség és a Tanulás Művészete programokban művészek dolgoztak együtt pedagógusokkal és gyerekekkel az elmúlt tanévben. A résztvevő kreatív szakemberek szerint néha még őket is meglepte, mi minden derült ki az osztályokról, amikor a művészet nem cél, hanem a tanulás eszköze lett.
A kreatív tanulás azt jelenti, hogy művészeti foglalkozásokon vesznek részt a gyerekek?
A legnagyobb meglepetés az volt, hogy a foglalkozások alatt még a tanítót és engem is meglepett, mennyivel okosabbak, és mennyivel jobb a problémamegoldó képességük, mint amit a jegyeik és a hétköznapi viselkedésük mutat”
– foglalja össze az elmúlt tanév egyik legfontosabb tapasztalatát Bajor Zita képzőművész, aki a Pécsi Meszesi Általános Iskolában dolgozott együtt az alsó tagozatos diákokkal, heti 2 alkalommal.
A megállapítás jól mutatja, miért nem egyszerű művészeti foglalkozásokról van szó. A gyerekek ugyan rajzolnak, báboznak, történeteket találnak ki vagy dramatikus helyzetekben vesznek részt, de nem az a cél, hogy a végén mindenki szép képet készítsen vagy hibátlanul szerepeljen. Sokkal fontosabb, mi történik közben: mernek-e saját ötletekkel előállni, többféle megoldást kipróbálni, figyelni egymásra, együtt dolgozni, és folytatni akkor is, ha elsőre valami nem sikerül.
A művészet itt nem cél, hanem eszköz
A Kreatív Partnerség programban a művészek és a pedagógusok együtt alakítanak ki olyan tanulási helyzeteket, amelyekben a gyerekek aktív résztvevőként kapcsolódhatnak a tananyaghoz. A Tanulás Művészete szintén művészeti és kreatív módszerekkel támogatja a tanulási képességek fejlődését. Vagyis nem arról van szó, hogy a megszokott tanórák mellé bekerül még egy rajz- vagy drámafoglalkozás.
„Nem művészeti foglalkozásokat tartunk, hanem a különböző tantárgyak tartalmát dolgozzuk fel művészeti módszereken keresztül. A kreativitás segít új megközelítéseket találni, és olyan tanulási helyzeteket teremteni, amelyekben a gyerekek aktív résztvevői a folyamatnak” – magyarázza Máté Dorina képzőművész.
Ez a gyakorlatban egészen különböző dolgokat jelenthet. Dorina egyik ötödikes osztálya például híradós kisfilmet készített a program zárásaként. A gyerekek írták a kérdéseket és a híradós szövegeket, ők tervezték meg a forgatást, és a videókat is maguk vették fel. Pedig korábban ebben az osztályban nem mindig ment könnyen az együttműködés, gyakran szükség volt fegyelmezésre. A közös projekt alatt viszont annyira önállóan, türelmesen és összeszedetten dolgoztak, hogy még az iskola igazgatóját is meglepték.
Egy másik alkalommal a másodikosok egy piacon gyűjtöttek érdekes hangokat és szavakat. Az iskola falain kívüli tanulási helyzet annyira megmozgatta a fantáziájukat, hogy jóval több ötlettel álltak elő, mint a megszokott irodalomórákon.
Jóna Lilla képzőművész osztályának emlékezetes élménye a pécsi Nádor Galériában tett látogatás volt, ahol a színek témáját egy kiállításon keresztül dolgozták fel. Ilyenkor a galéria, a piac vagy éppen egy közösen létrehozott film nem egyszerű jutalomprogram, hanem maga válik a tanulás közegévé.
Amikor feloldódnak a klikkek, és megszólalnak a csendesebb gyerekek
A változás nemcsak a tantárgyi munkában jelenhet meg. Egy pilisi ötödik osztályban például a program elején még erősen elkülönültek egymástól a fiúk és a lányok, és legszívesebben külön csapatokban dolgoztak volna. Később már maguk kérték, hogy vegyes csoportokat alakíthassanak.
Ugyanez az osztály első helyezést ért el egy iskolai vetélkedőn. Az iskola vezetője és a pedagógusok úgy látták, hogy a Kreatív Partnerség során szerzett közös tapasztalatoknak is szerepük lehetett abban, milyen jól tudtak együttműködni. Ez természetesen egyetlen osztály története, nem általánosítható mérési eredmény, mégis jól érzékelteti, milyen képességek kerülhetnek felszínre egy ilyen folyamatban.
A szegedi Tabán Általános Iskolában tartott záróbeszélgetésen az egyik ötödikes arról számolt be, hogy a foglalkozásokon megismert módszerek segítségével könnyebben tanult, és a jegyei is javultak. Más gyerekek azt mondták: a heti egy alkalomnál is többet szeretnének a programból.
A kreatív szakemberek szerint már az is fontos visszajelzés, ha a gyerekek mesélni kezdenek az iskoláról. Bajor Zita tapasztalata szerint sokan egyébként alig beszélnek otthon arról, mi történt velük a tanórákon, ezekről a foglalkozásokról viszont igen. A beszámolókat kérdések követik, és beindul a kommunikáció a szülőkkel.
Hosszabb távon más apró jelek is megjelenhetnek: a gyerek bátrabban kérdez, könnyebben mondja el a véleményét, nyitottabban fordul egy új feladat felé, vagy kevésbé ijed meg attól, ha nem tudja rögtön a választ.
„Képes vagyok rá” – és a hibák is lehetnek jók
Bajor Zita egyetlen mondatban úgy foglalta össze a program hozadékát, hogy
a gyerek megkapja a „képes vagyok rá” érzését, és megtapasztalja, hogy a hibák is lehetnek jók.
Ez azért különösen fontos, mert a kreatív gondolkodás nem fér össze azzal, ha minden feladatnál egyetlen helyes megoldást keresünk, és minden tévedést kudarcként élünk meg. Ahhoz, hogy egy gyerek új ötletekkel próbálkozzon, biztonságban kell éreznie magát akkor is, ha elsőre nem talál célba.
Korábbi interjúnkban Máté Dorina arról beszélt, hogy ha a gyerek megtapasztalja: a hibázás a tanulás természetes része, magabiztosabbá, kitartóbbá és kezdeményezőbbé válhat. A most lezárult tanév történetei ennek a gyakorlati oldalát mutatják meg. Nem feltétlenül az a legfontosabb eredmény, hogy elkészült egy rajz, egy előadás vagy egy kisfilm, hanem hogy a gyerek közben mert dönteni, kérdezni, újrakezdeni és együtt dolgozni másokkal.
Nemcsak a gyerekek tanulnak
A program elején a pedagógusok között is gyakori a bizonytalanság. Ez érthető: a tanmenet, az időkeret és az elsajátítandó tananyag mellett nem feltétlenül látszik azonnal, hogyan segíti a tanulást egy művész bevonása.
Máté Dorina egy pécsi osztályban találkozott olyan pedagógussal, aki kezdetben nem volt biztos benne, hogy a módszer valóban eredményes lehet. A projekt végére azonban már több megismert feladatot is szeretett volna használni a saját óráin. Bajor Zita tanítópárja szintén fokozatosan vált nyitottabbá, majd maga is átvett a módszerekből.
Ez is érdekelhet:
„Ahogy nőtt a bizalom a program iránt, úgy lett egyre könnyebb a közös munka is. A projekt végére már valódi partnerként dolgoztunk együtt. Számomra ez az egyik legnagyobb értéke a programnak: nemcsak a gyerekek tanulnak belőle, hanem mi, felnőttek is” – mondja Máté Dorina, aki Pilisen ötödikesekkel és másodikosokkal foglalkozott heti 1-1 alkalommal.
A kreatív tanulás tehát nem azt állítja, hogy minden gyerekből művész lesz. Inkább lehetőséget teremt arra, hogy az osztályteremben olyan képességek is láthatóvá váljanak, amelyekre egy dolgozat vagy felelés ritkán kérdez rá. Hogy ki tud új utat keresni, ha az első nem működik. Ki képes meghallgatni a másikat. Ki mer megszólalni, kérdezni vagy éppen azt mondani: ezt még nem tudom, de megpróbálom.
És néha ilyenkor derül ki, hogy egy gyerek jóval többre képes, mint amit addig a jegyei mutattak.
Kreatív Partnerség számokban
A Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány Magyarországon több különböző együttműködésben valósítja meg programjait.
- A Lakógép által finanszírozott Kreatív Partnerség és Tanulás Művészete program öt iskolában, Budapesten, Pilisen, Szegeden és Pécsen összesen hét osztályt, 131 tanulót és hat művészt kapcsolt be a közös munkába.
- A szegedi Szikra Iskolában két osztály 21 tanulója dolgozott együtt két művésszel a Kreatív Partnerség keretében.
- Egy pécsi projektben művészeti hallgatók vitték be a Kreatív Partnerség módszereit egy 16 fős osztályba, két művész közreműködésével.
- A T-Tudok külföldi programjában, Trencsényben hat iskola 12 osztályának 271 tanulója vett részt a Kreatív Partnerségben, öt művész segítségével.
A Lakógép által finanszírozott, valamint a szegedi Szikra Iskolában megvalósuló magyarországi programok nem zárultak le: az együttműködés 2027 júniusáig folytatódik az érintett iskolákban.
