IskolaMás szemmelDiák szemmel

Tények és vélemények

Nehéznek bizonyult a matek felvételi

A január 23-án lebonyolított központi írásbelik komoly csalódást okoztak a felvételizőknek. A javítókulcsot közlő cikkünkre érkezett kommentek szerint diákok és szülők egybehangzóan brutálisan nehéznek tartották a matek írásbelit.

Tíz feladat 45 percre, további alkérdésekkel – körülbelül egy perc jut egy kérdés megválaszolására a matematikai, kompetenciát mérő központi felvételin. A feladatlap felépítése jó tíz éve, mióta a központi írásbelit bevezették, alig változott. Ám akkor még csak a különösen nagy túljelentkezésű iskolák írathatták a központi tesztet, ami így néhány ezer gyereket jelentett mindössze. Tavaly óta azonban, ha egy középiskola felvételiztetni akar, csak a központi tesztet használhatja. Így ez a nyolcadikosok mintegy 60%-át érinti, ami 40-50 ezer gyereket jelent. Ennyi diák (és családjuk) tapasztalhatta tehát a tesztekkel kapcsolatos vélt vagy valós anomáliákat.

Mi történt a matek felvételin?

A Kölökneten alig két nap alatt több mint 400 komment érkezett a nyolcadikosok matek felvételijével kapcsolatban. Diákok, szülők idősebb testvérek panaszolják, hogy a teszt feladatai messze meghaladták a gyerekek képességeit. Nem is annyira a feladatok nehézsége, mint az időtényező okozta a gondot: a diák nekikezd a feladatlapnak, belemerül, majd valahol a negyedik feladat táján jár, amikor a felügyelő tanár közli, hogy még negyedórája van hátra. Ettől persze bepánikol, és már arra a teljesítményre sem lesz képes, ami jó esetben a hátralévő időbe még belefér. De sokan számoltak be arról is, hogy a korábbiaknál sokkal nehezebbek voltak a feladatok, és elért eredményük a próbatesztekhez képest 10-15 ponttal kevesebb lesz.

Baj-e, ha nehéz?

Miért baj, ha egy felvételi teszt nehéz, és nem születnek rajta jó eredmények? Részben a vizsgázó – ismétlem, több tízezer – gyerek önbecsülése szempontjából. Nemcsak a kommentelők, de egy általunk megkérdezett iskolaigazgató is beszámolt arról, hogy katasztrófahangulat uralkodott a felvételin – benézve a matekvizsgára, az igazgató maga nyugtatta a gyerekeket; lazítsanak, mert ilyen görcsölő, kétségbeesett tekintettel nem lehet gondolkozni...

Másrészt, és ez már a teszt funkcióját érinti, baj azért, mert a túl nehéz teszt nem mér olyan hatékonysággal, mint az átlagos eredményhez igazított kérdéssor. Ha a legjobbak 35-40 pontot érnek el, 40 és 50 pont között kimarad egy jó tízpontos sáv, amit a teszt ilyen módon nem használ a gyerekek közötti rangsorolásra, így nem lesz olyan pontos a mérés, mint ha szépen széthúzná az eredményeket a teljes skálán.

:

Fórumunk a témában

"Nem tudom, ki hogy van vele, de a matek felvételi szerintem indokolatlanul nehéz volt. Közben a magyart meg nagyjából a kisujjából kirázta az ember." Bővebben: Brutális matekfelvételi

Ez a hiba nemcsak a túl nehéz tesztek esetén áll fenn, hanem a túl könnyűeknél is, és úgy tűnik, az idén mindkét véglet bekövetkezett. A kommentelők, a matekvizsga brutális színvonala mellett, egyöntetűen nevetségesen könnyűnek tartották a magyar feladatsort, amiben szinte mindenki 45 pont feletti eredményt vár. A hozzászólásokból úgy tűnik tehát, hogy a magyar teszt sem mért jól, csak éppen fordított irányban: ez a mérés a pontozási sáv alsó részét nem használta ki. Ez persze a diákok lelkének jót tehet, arra azonban alkalmatlan, hogy visszajelezze, ki is az igazán jó magyaros...

Baj-e, ha az egyik vizsga könnyű, a másik meg nehéz?
A két vizsga színvonala közötti különbség azoknak kedvez, akik magyarból kevésbé jók (a könnyű vizsgán az ő tudásuk is elég volt a jó eredményhez), viszont matekból jobbak (a nehéz feladatok miatt csak a legjobbak tudtak kiemelkedni). A humános diákok viszont elveszítették az előnyüket, mert a magyar tesztben nem voltak nehéz, őrájuk szabott kérdések. Így, ha egy iskola azonos súllyal számítja be a két tesztet, azzal burkoltan a matekos beállítódású felvételizőknek kedvez.

Az iskoláknak különben módjában áll a két vizsga között súlyozni – van olyan iskola például, ahol a matektagozatra a matek eredményt, a humánra pedig a magyar eredményt veszik a másikhoz képest háromszoros súlyozással. Csakhogy a pontszámítási szabályaikat az iskoláknak a felvételi előtt nyilvánosságra kellett hozni, és a szabályok, bármilyen felemásra is sikerült a felvételi, utólag már nem módosíthatók. (Be kell látni, ez a vizsga biztonságos lebonyolítását, kiszámíthatóságát garantáló szabály.)

Bekerülési esélyek

A most felvételizőket talán megnyugtatja, hogy a bekerülést nem az abszolút pontszám (ez most a matek miatt sokaknak a vártnál kevesebb lesz), hanem az iskola felvételi keretszáma határozza meg. Az iskolák felvételi rangsort készítenek, és a bekerülés ennek alapján történik. Figyelem: adott tagozatra nem feltétlenül csak az első 30 hely valamelyikén lehet bekerülni, hiszen a lista elejéről kieshetnek olyanok, akiket máshová is felvettek.

Most, hogy a két vizsgán szerzett pontszámok ennyire eltérőek lehetnek, fontos, hogy ki-ki alaposan áttanulmányozza a szóba jövő iskolák saját pontszámítási szabályait, és ennek fényében átgondolja a jelentkezéseket. Érdemes a vágyott helyeket továbbra is előre sorolni, abból baj nem lehet – de ha az eredmény tükrében bizonytalanná vált a bekerülés, a lista végére célszerű egy-egy biztonsági helyet is beírni (ne legyen rá szükség...).

Tanulságok és kérdések

Bár egy internetes fórum nem alkalmas objektív vélemény megfogalmazására, a kibontakozott beszélgetés számos komoly kérdést felvet:
Ha évek óta, és matematikatanárok által is megerősített módon soknak bizonyul a 10 feladat 45 percre, nem volna-e szükség ennek a felülvizsgálatára? (Felvetődik, hogy a beláthatatlan mennyiség okozta stressz csökkenti egyes diákok teljesítőképességét, így azok a diákok mutatkoznak matematikából kompetensebbnek, akik a stresszt jobban bírják.) Mi a szakmai oka ennek a kombinációnak (10 példa és 45 perc), lehetséges-e a feladatok számának csökkentése, az idő növelése?

Milyen a tesztek összeállításának folyamata: ki állítja össze, hogyan mérik be a nehézségét, utólag vizsgálják-e, hogy jól működött-e a teszt (milyen eloszlást mutatnak az országosan összesített eredmények)? Milyen visszacsatolások vannak a folyamatban – hogyan garantálja a teszt elkészítéséért felelős Oktatási Hivatal, hogy az évről évre lezajlott vizsgák tanulságai a következő teszt összeállítása során hasznosuljanak? Megkerülhetetlen kérdések, hiszen a felvételi emberi és igazságos lebonyolításán több tízezer gyerek önbecsülése múlik, sorsuk igazságos rendeződéséről nem is beszélve.

Szerkesztőségünk dolgozik azon, hogy ezekre a kérdésekre megkapjuk a téma felelőseinek válaszát.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó