Megdöbbentő, hogyan csökken a kimondott szavak száma – a fiataloknál a legnagyobb a visszaesés
Mikor volt utoljára, hogy csak úgy csevegtünk volna valakivel? A villamoson, a zöldségesnél, vagy a pult mögött álló baristával? Ez a szokás kezd kikopni a köztudatból, és igazán kár érte. Egy nagyszabású nemzetközi kutatás szerint napi több ezer szó „tűnt el" az életünkből az elmúlt másfél évtizedben. A kutatók azt találták, hogy az emberek ma jóval kevesebbet beszélnek, mint 15–20 évvel ezelőtt, és a visszaesés különösen látványos a fiatalabb korosztályoknál. Nem feltétlenül kommunikálunk kevesebbet, csak egyre többször gépeljük le azt, amit korábban kimondtunk.
Az élő beszéd rohamosan csökken a hétköznapokban
A kutatók több mint 2000 ember hangfelvételeit elemezték, amelyeket 2005 és 2019 között gyűjtöttek. A 10 és 94 év közötti korosztályból kikerülő résztvevők mindennapi életük során viseltek egy speciális hangrögzítő eszközt, amely véletlenszerű időközönként rövid hangmintákat vett a környezetükből. A kutatók így nem azt vizsgálták, hogy az emberek mit mondanak, hanem azt, hogy mennyit beszélnek.
A 2026 márciusában publikált eredmények még őket is meglepték. Míg 2005-ben egy átlagos ember naponta körülbelül 16 600 szót mondott ki, addig 2019-re ez a szám 12 000 alá csökkent. Ez közel 28 százalékos visszaesést jelent, vagyis egy átlagos napon nagyjából 4600–4700 szóval kevesebb hangzik el, mint másfél évtizeddel korábban.
Matthias Mehl szociálpszichológus szerint a csökkenés fokozatos volt: évente átlagosan napi 330 szóval lett kevesebb a beszédmennyiség. Ennek eredményeként 2019-re egy átlagos ember már közel 4600 szóval kevesebbet mondott ki naponta, mint 2005-ben. A kutatásvezető saját bevallása szerint először maga sem akarta elhinni az eredményt. A kutatócsoport többször is ellenőrizte az adatokat, mielőtt arra a következtetésre jutott, hogy a csökkenés valódi, és évről évre következetesen megfigyelhető.
A fiataloknál volt a leglátványosabb a változás
A kutatók azt is megállapították, hogy a visszaesés nem minden korosztályban volt egyforma. Bár általánosságban mindenki kevesebbet beszél, a legnagyobb változás a fiatalabb generációknál jelent meg. A 25 év alatti résztvevők körében a beszédmennyiség csökkenése jóval meredekebb volt, mint az idősebb korosztályoknál.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a mai gyerekek és kamaszok valószínűleg többet kommunikálnak, mint bármelyik korábbi nemzedék. Az üzenetküldő alkalmazások, a közösségi média, a videóüzenetek és az online játékok révén sokan szinte folyamatos kapcsolatban vannak egymással. A kutatás szerint tehát nem feltétlenül a kommunikáció mennyisége csökkent, hanem az élőszóban elhangzó kommunikációé.
Mi állhat a háttérben?
A kutatás nem vizsgálta a csökkenés okait, a kutatók szerint azonban nehéz figyelmen kívül hagyni az elmúlt két évtized technológiai változásait.
Ma már számos olyan helyzetben írunk üzenetet, ahol korábban telefonáltunk vagy személyesen beszélgettünk. Egyre több ügyet intézünk online, útbaigazítás helyett navigációt használunk, és sokszor még a hétköznapi szervezés is chatüzenetekben zajlik. Az apró változások összeadódhatnak: miközben folyamatosan kapcsolatban maradunk másokkal, egyre kevesebb alkalom adódik arra, hogy hosszabban beszélgessünk velük. És képzeljük el, hogy a kutatást még a 2020-as covid járvány előtt végezték – vegyük akkor ehhez hozzá, hogy aki home office-ban dolgozik legalább a hét néhány napján, biztosan kevesebb szót mond ki, mintha az irodában spontán szólna a munkatársaihoz az ebédlőben, vagy akár csak az asztalukhoz lépve feltenné azt a kérdést, amit otthonról e-mailben fogalmaz meg.
Ez is érdekelhet:
A kommunikáció átalakulása már a gyerekek életében is látható
A kutatás nem állítja, hogy a mai fiatalok rosszabbul kommunikálnának, mint a korábbi generációk. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a kommunikáció formája gyorsan változik.
Lehet, hogy a mai gyerekek több üzenetet küldenek, több emberrel tartják a kapcsolatot, és több információt osztanak meg egymással, mint valaha. Közben azonban egyre kevesebb szót mondanak ki hangosan.
A kutatók szerint ez a változás olyan jelentős, hogy érdemes odafigyelni rá – még akkor is, ha egyelőre nem tudjuk pontosan, milyen hosszú távú hatásai lesznek.
Miért fontos az élő beszélgetés az agy számára?
A személyes beszélgetések jóval többet jelentenek egyszerű információcserénél. Amikor valakivel szemtől szemben beszélgetünk, az agyunk egyszerre több területen is intenzíven dolgozik: figyelnünk kell a másik mondandójára, értelmeznünk kell a hangsúlyokat, a mimikát és a gesztusokat, miközben megfogalmazzuk a saját válaszunkat is. Folyamatosan használjuk a munkamemóriánkat, szelektáljuk a fontos információkat, alkalmazkodunk a beszélgetés ritmusához, és szabályozzuk a saját érzelmi reakcióinkat.
Éppen ezért a személyes kommunikáció valóságos „agytorna”: egyszerre mozgatja meg a figyelmet, a memóriát, a nyelvi készségeket, a problémamegoldó gondolkodást és a társas helyzetek értelmezéséért felelős képességeinket. A szakemberek szerint az is gyakran előfordul, hogy olyan beszélgetéseket kerülünk el – például idegenekkel vagy kevésbé ismert emberekkel –, amelyekről előre azt feltételezzük, hogy kellemetlenek vagy unalmasak lesznek. A tapasztalat azonban sokszor éppen az ellenkezőjét mutatja: ezek az interakciók meglepően pozitív élményt adhatnak, miközben erősítik a kapcsolatainkat és mentálisan is aktívan tartanak bennünket.
Fotó: 123rf
Kattints ide:
Kölöknet beállítása kedvenc Google-forrásként
