„Ha ennyire nehéz, miért vállalunk gyereket?” A pszichológusok szerint rossz kérdést teszünk fel

A szülőségről szóló kutatások évek óta látszólag ellentmondanak egymásnak. Egyes vizsgálatok szerint a kisgyerekes szülők fáradtabbak, stresszesebbek és kevésbé elégedettek az életükkel, mint a gyermektelenek. Más kutatások viszont azt állítják, hogy a gyerekek adják az élet egyik legmélyebb értelmét. Hogy lehet egyszerre mindkettő igaz?
Egy korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk arról a harminc országot vizsgáló kutatásról, amely szerint a szülők átlagosan kevésbé elégedettek az életükkel, mint azok a felnőttek, akiknek nincs gyermekük. Az eredmény sokakat meglepett, ugyanakkor a kutatók már akkor is hangsúlyozták: az életelégedettség önmagában nem mond el mindent arról, hogyan élik meg az emberek a szülőséget.
A boldogság nem ugyanaz, mint az, hogy értelmesnek érezzük az életünket
Paul Bloom pszichológus kritikus felvetése szerint a legtöbb kutatás ugyanazt próbálta mérni: mennyire érzi magát boldognak valaki a hétköznapokban. Csakhogy a szülőség ennél jóval összetettebb élmény.
Egy kisgyerekes szülő gyakran alszik kevesebbet, többet aggódik, ritkábban jut ideje saját magára, és sokkal több stresszel találkozik, mint korábban. Ha csak ezeket a tényezőket nézzük, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a gyerekvállalás csökkenti a jóllétet.
Csakhogy közben sok szülő éppen a gyerekei miatt érzi úgy, hogy az élete teljesebb, fontosabb vagy értelmesebb lett. Ez pedig már nem ugyanaz, mint a pillanatnyi boldogság.
A kutatások sem feltétlenül mondanak ellent egymásnak
Egy 2024-ben megjelent kutatás szerint a szülők és gyerekeik mindennapjaiban rengeteg olyan apró, pozitív pillanat van – közös játék, beszélgetés, összebújás –, amelyek erősítik a kapcsolatot és a jóllétet, még akkor is, ha a hétköznapok összességében fárasztóak.
Egy másik, szintén 2024-es vizsgálat pedig arra jutott, hogy a szülőség különösen erősen kapcsolódik az élet értelmességének érzéséhez, még akkor is, ha ez nem mindig jár együtt magasabb életelégedettséggel.
Vagyis könnyen lehet, hogy a korábbi kutatások nem tévedtek – egyszerűen csak mást mértek.
Nem biztos, hogy a gyereknevelés a probléma
A kérdést az is árnyalja, hogy nem minden országban élik meg ugyanúgy a szülőséget. A kutatások szerint azokban az országokban, ahol több támogatást kapnak a családok, könnyebb összeegyeztetni a munkát és a gyereknevelést, illetve elérhetőbb a gyermekellátás, a szülők általában elégedettebbek is az életükkel.
Vagyis nem biztos, hogy maga a gyerekvállalás teszi nehezebbé az életet. Sokszor inkább az, hogy a szülőknek egyszerre kell helytállniuk a munkahelyükön, otthon és a családban, miközben alig számíthatnak segítségre.
Ez is érdekelhet:
Ez a gondolat visszaköszön abban a könyvben is, amelyről korábban írtunk: sok anya nem a gyerekétől fárad el, hanem attól a láthatatlan mentális és érzelmi munkától, amelyet nap mint nap elvégez. Bár terhüket szinte mindenki látja, alig kapnak segítséget.
Talán nem azt kellene kérdeznünk, hogy boldogabbak-e a szülők
A szülőség egyszerre lehet kimerítő és felemelő. Egyszerre járhat kevesebb alvással, több stresszel és olyan pillanatokkal, amelyekre egy élet végéig emlékszünk. Gondolj csak bele: egy hétvégi kirándulás három kisgyerekkel valószínűleg nem a legpihentetőbb program. Mégis lehet, hogy évekkel később éppen ezekre a napokra emlékszel majd a legszívesebben.
Lehet, hogy ezért olyan nehéz egyetlen szóval leírni, mit ad egy gyerek az ember életéhez.
A kérdés talán nem az, hogy boldogabbak-e a szülők, hanem az, hogy a boldogság önmagában elég-e ahhoz, hogy leírja azt az élményt, amelyet a gyereknevelés jelent. Az egyre több kutatás alapján úgy tűnik: erre a válasz inkább nem.
Fotó: 123rf






















