Különleges helyzetekFejlődési rendellenességek

Az ADHD tünetei a csecsemőkortól felnőttkorig - A hiperaktivitás (ADHD) minél korábbi felismerése

A szakemberek szerint a legtöbb kisgyereknél már kétéves korban, sőt, bizonyos jelekből már csecsemőkorban is megállapítható lenne az átlagosnál nagyobb aktivitási szint, valamint az óvatosság hiánya, mégis legtöbbjüknél csak iskoláskorban diagnosztizálják, mert ezzel a tünetegyüttessel az érintett gyermekek különösen nehezen illeszkednek be az iskola rendjébe.

Az ADHD tünetei a csecsemőkortól felnőttkorig - A hiperaktivitás (ADHD) minél korábbi felismerése

A hiperaktivitás, azaz a túlzott mozgékonyság többnyire figyelemzavarral együtt jelentkezik. Amíg nem ismerik fel a problémát, sokan azt gondolják, hogy rossz a gyermek, pedig nem az. Meglehetősen gyakori, becslések szerint az iskolások között a 10 százalékot is elérheti az érintettek aránya, akik között a fiúk nagyobb arányban vannak. Nem is annyira betegségnek, inkább állapotnak tekinthető, amely végigkísérheti az érintett egész gyermekkorát, sőt, a problémák egy része megmaradhat felnőtt korra is. Hátterében elsősorban idegrendszeri éretlenség, működési zavar áll, amit környezeti, családi tényezők is befolyásolnak.

Az ADHD legfontosabb tünetei, melyek több helyzetben is, például a családban és az óvodában / iskolában egyaránt jelen vannak:

  • a figyelem fenntartása nehezére esik a gyereknek
  • problémát jelent a feladatra koncentrálás
  • jellemző viselkedésére a szertelenség, a kontroll hiánya, a gondolkodás nélküli cselekvés (impulzivitás)
  • örökmozgó
  • teljesítményét a folytonos motoros nyugtalanság, aktivitás, tanulási és viselkedési zavarok, a szabályok elutasítása akadályozza
  • jóval gyakrabban szenvednek balesetet a kortársaiknál

A hiperaktívnak titulált gyermekek csecsemőkori és korai éveire jellemző tünetek:

  • a kisbaba rögtön megszületése után sokat sír, szinte csillapíthatatlanul.
  • keveset alszik, csak rövid időszakokra szenderedik el
  • hirtelen riad fel álmából, s heves sírásba kezd
  • étkezési zavarai vannak; keveset szopik, gyakran kell etetni, s még az étkezések alatt is sír
  • máskor éppen ellenkezőleg: egy darabig egyáltalán nem kér enni, majd pedig túlszopja magát
  • napi ritmusa nagyon nehezen alakul ki
  • fokozott nyugtalansága miatt dajkálása, simogatása nem könnyű, sőt azt sem biztos, hogy szereti, ha ölbe veszik
  • későn válik szobatisztává

Mindez komolyan megnehezíti a szülők számára a kisbabájukkal való harmonikus kapcsolat kialakítását, egyben jelzés is, hogy érdemes szakemberhez fordulniuk.

A később hiperaktívnak mondott gyermek mozgásfejlődése:

  • általában gyorsan zajlik
  • fejlődési szakaszokból valamelyik vagy több (forgás, kúszás, mászás, ülés, állás, járás) kimarad
  • hamar feláll, s gyakran azonnal rohanni kezd, anélkül, hogy a járástanulás jól ismert kapaszkodós, lépegetős szakaszát végigélte volna

Ezzel szemben van olyan gyermek is, aki:

  • mindent lassabban kezd, mint kortársai
  • mozgása bizonytalanabb, diszharmonikus
  • sok apró baleset éri
  • a figyelemzavar a vezető tünete
  • ezeknél a gyerekeknél a hiperaktivitás kevésbé hangsúlyos

A beszédfejlődés is kétféle lehet:

  • vagy nagyon gyors (már 9 hónaposan beszél a gyermek)
  • vagy nagyon lassú (3 évesen szólal meg először)

A hiperaktív óvodás kisgyermek jellemzői:

Ebben a korban a fokozott mozgás- és beszédkésztetés miatt nehéz elkülöníteni az eltérő fejlődésű gyerekeket, de a túlzott mozgékonyság összefügg a figyelemzavarral:

  • ha a gyermek mozgásos aktivitása igen feltűnő
  • nem tud megülni egy helyben rövid időre sem
  • ha az étkezés alatt folyton felugrál
  • a TV nézés közben állandó mozgásban van
  • ha egy mesét sem képes nyugodtan végighallgatni
  • nehéz elmélyülnie a játékban
  • hamar elun mindent
  • az újabb izgalom reményében sűrűn váltogatja a tevékenységeket
  • figyelme minduntalan elterelődik
  • bár nagymozgása életkorához képest jól fejlődik, a finommozgás, a kezek ügyessége, a rajzolás színvonala elmaradhat a kortársaitól
  • egyfolytában, rengeteget beszél, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémái a beszéddel, a beszédfejlődéssel
  •  gyakoriak az artikulációs problémák és a beszéd észlelésének zavarai is

Egyéb tünetek, amik miatt a gyermekre érdemes odafigyelni:

  • az érintett gyermek tapintási észlelése nem megfelelő, ezért előfordul, hogy fél a hajmosástól, a hajvágástól, a körömvágástól, és nem szeret mezítláb sétálni a fűben
  • a simogatást is nehezen viseli, de egy-egy személytől mégis elfogadja, s ilyenkor még vágyik is a minél több érintésre
  • gyakran tesz kárt környezetében, szétszereli a játékait, tönkreteszi a berendezést
  • jellemző rá az óvatosság hiánya; sokszor történik vele baleset, ezért állandó felügyeletet igényel
  • alvászavar ebben a korban is jelentkezhet; hasonlóan a csecsemőkori alvási periódusokhoz, keveset, nyugtalanul, s rövid időszakokat alszik.

Ne tedd!

  • Sokszor a szülők, hogy kíméljék őt és a környezetet, rengeteg tiltást vezetnek be, ám a „semmit sem szabad” nyilván nem teljesíthető, pedig a gyermek megpróbál igyekezni. A tiltásra ráadásul rosszul reagál, nyugtalanná válik, dacoskodik, hangosan tiltakozik.

Szinte lehetetlen eltéríteni attól, amit az adott pillanatban a fejébe vesz, s ha mégsem sikerül, vagy ha nem kapja meg, amit szeretne, sírni, kiabálni kezd vagy dührohamot kap.

A felnőttkori hiperaktivitás legtipikusabb tünetei:

  • belső nyugtalanság
  • mehetnék-érzés
  • túlzott beszédesség
  • állandó mozgékonyság
  • ellazulási képtelenség
  • impulzivitás (lobbanékonyság, újdonságkeresés, közbevágás, türelmetlenség),
  • hiperfókuszálás

A különböző szenvedélybetegségek és a bipoláris depresszió hátterében sokszor fel nem ismert hiperaktivitás van, illetve ezek kevert formában is jelentkezhetnek. A gyermekkorban megállapított hiperaktivitás (ADHD) ill. figyelemzavar (ADD) tüneteinek egy része felnőtt korban is jelen lehet az adott személy életében, ám sok esetben megtanulja kezelni tüneteinek egy részét.

Mit tehetek?

  • a lakóhely szerint illetékes gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátóhelyet érdemes felkeresni
  • fordulhat a Budapesti Korai Fejlesztő Központhoz
  • Bethesda Gyermekkórház ADHD Ambulancia
  • Vadaskert Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia.
  • Felnőtt ADHD esetén: Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, ADHD Ambulancia.

Híres emberek, akik aktivitási és figyelmi zavarban és/vagy részképesség-zavarban szenvedtek

Winston Churcill, Albert Einstein, Thomas Alva Edison, Bohumil Hrabal.

 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás