Oviblog

5 tél és -ünnepváró mesekönyv, amit nem tud letenni az óvodásom

Néha úgy érzem, a négyéves óvodásomnak gyorsabban gyarapszik a könyvespolca, mint az enyém. Mondjuk nincs is okom ezen meglepődni, hiszen neki némileg több „énideje” van, mint az anyukájának, így az olvasást is jobban be tudja osztani. 


No de viccet félretéve, tényleg megállíthatatlan sebességgel gyűlnek a gyerekkönyvek a kis olvasósarokban, én pedig rendkívül boldog vagyok, hogy már ennyi idősen is annyira le tudják kötni a kisfiamat a könyvek, hogy néha el-elvonulgat csendben lapozgatni. Az év java részében általában hagyni szoktam, hogy teljesen spontán legyen részéről a könyvválasztás, ami a közös meséléseket illeti, de évszakváltásnál, és a nagyobb ünnepek közeledtével azért igyekszem egy picit irányítani is a dolgot azzal, hogy aktuális témájú kiadványokat rakok az ágya feletti polcra, hogy jobban szem előtt legyenek. Persze vannak klasszikusok is, amik már évek óta „toplistásak” nálunk a téli ünnepek közeledtével, így újra és újra előkerülnek, de nagyon örülök, hogy a kis olvasóm nyit az újabb történetek felé is. Ezért most vegyesen válogattam nektek öt mesekönyvet a Móra kiadótól, amit jó szívvel ajánlok, vagy azért, mert mi már szinte kívülről fújjuk a szövegét, vagy pedig mert épp most kezdtünk el ismerkedni a sztorival és úgy érzem, hamar a szívünkbe zárjuk majd.

1)) Etta Kaner: Isznak-e forrócsokit a békák?

„Ha a tél bekopog faggyal, hóval, hogy védekeznek az állatok? Fűtéskapcsolóval?” Ezzel a kedves rímmel kezdődik a legkülönfélébb állatok téli szokásairól szóló kis gyűjtemény Lackfi János fordításában. A kedves illusztráció mellett jobbnál-jobb rímeken nevethetünk együtt gyermekünkkel, miközben számtalan hasznos információt, hosszútávú tudást is magunkba szívhatunk az állatvilágról. Szó esik például a királypingvinek csoportosulásáról, a japán makákók „wellnessélményéről”, a mókus lompos farkának tényleges funkciójáról, itthon telelő és délre repülő madarakról és még a guanakó menő lábszárvédőjéről is. Ha ezt olvassátok, garantált a közös szórakozás!

2)) Richard Scarry: Karácsonyi kalandok Tesz-vesz városban

Hogy mi lehet a Tesz-vesz város sorozat évtizedes sikerének titka a gyerekek körében? Én azt mondanám, hogy a remekül kitalált figurák, kedves és valós életképek mellett az, hogy végtelenszer kézbe akarod venni, hogy újra és újra felfedezz benne egy részletet, amit addig még nem vettél észre. (Nekem például az egyik kötetben feltűnt, hogy egy malac a hentes, amit kicsit szülőknek szánt nevettető fricskának tartok a szerző részéről, legalábbis azt képzelem, ez lehetett vele a célja.) A Tesz-vesz város számomra egy óriási böngésző, amiről a végtelenségig lehetne mesélni, beszélgetni. Nincs ez másképp a karácsonyi kiadvánnyal sem, amely a megszokott részletgazdag sztorik mellett olyan klassz oldalakat is rejt, mint például egy téli társasjáték, vagy az illatos, szegfűszeges alma elkészítésének ötlete.

3)) Olvassunk együtt! - Karácsony napján

Ez ugyan egy kisebb gyerekeknek készült kemény lapos böngésző, mozgatható ablakokkal, figurákkal, mégis az óvodások kedvence, mert a tili-toli képeket forgatva, mozgatva ők maguk mesélhetik el az ünnepvárás számukra érdekes és izgalmas pillanatait a kedves karakterek bőrébe bújva. A történetben egy kis pingvin és egy róka elindul, hogy az ünnepek alatt meglátogassa a barátait. Útközben persze rengeteg klassz téli élménnyel gazdagodnak: van itt szánkózás, korcsolyázás, hóemberépítés, vagy épp karácsonyi égősor felrakás a házra. Ez a mesekönyv szerintem arra is kiválóan alkalmas, hogy a nagyobbacska gyerkőcök meséljék el belőle a saját verziójukat az ünnepvárásról kisebb testvérüknek.

4)) J. Kovács Judit: Kerekítő manó adventi mondókatára

Nekem ez a könyv az idei adventi időszak jolly jokere. Egy kisebb adventi csoda, ha úgy tetszik, aminek segítségével nem csak az óvodásomat vonhatom be a karácsonyvárás bűvkörébe, hanem én magam is fokozatosan ünnepi hangulatba kerülhetek az olvasgatásával. A kerekítő sorozattól megszokott mondókák, versikék, ringató feladatok mellett ugyanis ez a kiadvány most a szülőknek is hasznos és érdekes történetekkel szolgál legjelesebb napjainkról, régi népszokásainkról. A könyvről egyébként már ebben az ajánlóban is ömlengtem korábban, és most, egy hónap távlatából, jobban megismerkedve a tartalmával sem gondolom másképp az akkor leírtakat.

5)) Hiltrud Baier, Stefanie Jeschke – Vombat a hóban

Végül pedig hadd írjak arról a könyvről, ami nekem, mint szülőnek az egyik legjobb olvasmányélmény volt az utóbbi időben. Őszinte leszek: nagyon rég nevettem mesekönyvön ilyen jót, mint ezen. Pedig a kis ausztrál vombat semmivel sem kíván többet karácsonyra egy átlagos olvasónál: mégpedig, hogy legyen fehér az ünnep, essen kicsit a hó. Erre persze természetes élőhelyén, Ausztráliában vajmi kevés esélye van, így hát szedi a sátorfáját és nekivág a távoli Finnországnak, amiről eleinte azt sem tudja, eszik vagy isszák. Kalandos útján mindenféle alakokba botlik, akik zömmel segítő szándékkal fordulnak felé, hogy karácsonyra elérhesse vágyott úti célját és találkozhasson a Mikulással. Szerintetek sikerül neki? Nem árulom el, de ha bővebb ajánlót szeretnétek, ebben a cikkben elolvashatjátok.

 

 

 

 

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
XKölöknet Szolidaritás