Oviblog

Oviból oviba, avagy mire figyelj, ha óvodát váltotok

Számtalan olyan élethelyzet adódhat, amikor rákényszerülünk, hogy gyermekünket másik intézménybe írassuk át. Amíg egy iskolás gyerekkel már egyszerűbben meg lehet beszélni a váltás okát, addig egy kis ovissal talán valamivel nehezebb dolgunk van, ha nem érti, mire föl a nagy változás. 


A helyzet kezelése az esetek többségében biztosan egyedi megoldásért kiált, hiszen van, akik „mindössze” egy költözés miatt, mások pedig akár negatív tapasztalat okán kell, hogy a váltás mellett döntsenek. Most feltételezzük azt, hogy az óvoda váltás nem rossz tapasztalatok miatt történik, hanem úgymond könnyebb oka van, így talán némileg egyszerűbb sorra venni azokat a dolgokat is, amikre nem árt szülőként jobban odafigyelni, ha ilyen mérföldkő előtt állunk.

Beszéljetek róla az ő szintjén

A gyereknek mindig az életkorának megfelelő szinten érdemes elmesélni, hogy milyen változás következik a mindennapjaiban és miért. Figyeljünk arra, hogy mire kíváncsi a váltással kapcsolatban és csak a tényleges kérdéseire válaszoljunk, ne bonyolítsuk túl a válaszunkat. Ráhangolódásképpen jó ötlet lehet otthon szituációs játékkal felvezetni a dolgot: például bábelőadással, plüssökkel eljátszhatjuk, hogy az egyik szereplő új oviba megy és hogyan fogadják majd az új csoporttársak, óvónénik.

Fontosak a kis barátok

Ha már szövődtek barátságok az előző óvodában, érdemes őket is bevonni az elkövetkező időszakba: egyrészt nekik is elmondani, hogy a gyerkőc a következő évben már máshova fog járni, másrészt pedig biztosítani őket arról, hogy mindezek ellenére a barátságuk még megmarad és közös programok szervezésével segíteni őket abban, hogy lássák, ez valóban így lesz majd.

Újra kezdődik a beszoktatás

Persze nem úgy, mint amikor életében először engedtük közösségbe a gyermekünket, azzal azonban számolni lehet, hogy visszajöhetnek a legelső beszoktatásra hajazó szituációk: elképzelhető például, hogy reggelente újra nehezen enged el bennünket, vagy hogy egy ideig csak megfigyeli a gyerekeket. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy ő is felmérje az újdonságokat és idővel, a saját tempójában képes legyen beilleszkedni. Legyünk türelmesek és megértőek, folyamatosan konzultáljunk az óvónénikkel, így mindenki számára megkönnyíthetjük ezt az időszakot.

Új arcok, új szokások jönnek

Ha államiból államiba, vagy magánból magánba visszük át a kisgyereket, akkor minden bizonnyal ismerősek lesznek neki az ovis szokások, rituálék, ilyen esetben inkább csak az új „háttérhez” kell majd hozzászoknia az ismeretlen arcok mellett. Azonban, ha a két intézmény működésében jelentős eltérések várhatók, azokról érdemes még időben elbeszélgetni vele, hogy legyen elképzelése mire számíthat. Ha van rá lehetőség, jó ötlet lehet próbanapokra ellátogatni az új helyre, úgy, hogy mi is jelen vagyunk, így könnyebben tudunk válaszolni a gyerek kérdéseire. Az a tapasztalat, hogy ha megkapják a biztonságos szülői hátteret és támogatást, akkor a gyerekek viszonylag rugalmasak és hamar hozzá tudnak igazodni az új szokásokhoz, az addig számukra ismeretlen rendszerhez is.

A cikk nem tartalmaz hivatalos gyermekpszichológiai, pedagógiai, vagy orvosi ajánlást/állásfoglalást.

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X Karácsonyi könyvvásár