Oviblog

Kudarcba fulladt kísérlet: próbálj tortát rendelni az óvodai szülinapozásra

Avagy így (ne) adj le egy óvodai tortarendelést...

– Nem lesz óvodai tortája a kis drágámnak, ha elmentek nyaralni?
– De igen, lesz dédike, csak nem most a szülinapja hetében, hanem kicsit később, amikor megint megy majd oviba a szünet után.
– Akkor jól van, nehogy kimaradjon az ünneplés, ez neki még nagy élmény a kis pajtásokkal!


Milyen tortát sütsz?

– Még nem tudom, nem én sütöm, cukrászdából rendelem.
– Hogyhogy nem te sütöd kislányom, hát olyan finomakat szoktál csinálni!
– Tudom, de nem lehet, a covid és egyebek miatt már csak igazolással lehet süteményt vinni az oviba...
– Orvosi igazolással?
– Dehogyis! HACCP igazolás, a cukrászat állítja ki.
– Ja, az más, már azt hittem, még ezt a dokitól kell kérni!
– Nem, nem! Most egyeztetek még a többi szülővel, hogy kinek mi a preferenciája, aztán lemegyek a cukrászdába és megrendelem.
– Miről egyeztetsz, olyan legyen, amit a kisgyerek szeret...mégiscsak az ő szülinapja!
– Persze, de tudod dédike, ma már nagyon sok kisgyereknek van valamilyen allergiája, vagy intoleranciája és meg kell tudakolnom a szülőket, hogy ki mit nem ehet.
– Például?
– Hát...a mogyoró, meg csonthéjasok alapból kizárva, az több gyereknek is bajos, meg azt én sem annyira preferálom. Aztán a Lilla laktózérzékeny, az Ágika meg nem eszik cukrot, ha jól tudom...
– A cukorra allergiás, vagy mi?
– Nem, szerintem csak nem adnak neki...de most írja a Dávid anyukája, hogy nem jó a minden mentes torta, mert abba a cukor helyett édesítőt raknak...
– Na és aztán? Nem jó a cukor, meg az édesítő se, akkor mi jó?
– Nem tudom, épp azt próbálom kideríteni. Közben chatelek a cukrászdával is. Azt mondják, hogy náluk vagy eritrittel, vagy maltitollal dolgoznak...
– Az meg milyen ízű, malátás?
– Nem, maltitol...szerintem olyan, mint amit anya szokott a kávéjába tenni, tudod?
– Tudja a fene, én nem eszek ilyeneket kislányom... Itt vagy még? Halló?
– Igen, bocsánat, csak közben most írja az egyik anyuka, hogy nem jó a maltitolos torta, mert múltkor még azoknak is hasmenése volt tőle, akik amúgy nem érzékenyek.
– Jézus Máriám, még az kéne! És akkor miért nem veszel sima cukrosat, abból akkor csak az az egy gyerek nem ehet...az nem jó?
– De persze jó, csak szerettem volna, ha kivételesen szegény anyukáknak nem kell pluszban készülni az én gyerekem miatt valami sütivel aznapra. Futok még egy kört ezzel!
– Biztos nem lehet sütni? Akkor legalább tudnánk, mi van benne!
– Hát igen, akkor legalább biztosan tudnánk dédikém, de tudod én nem állíthatok ki HACCP igazolást.
– Ja, tényleg, a franc essen bele, elfelejtettem az igazolást! Pedig, ha tudnák az óvodában, hogy milyen finomakat szoktál sütni drágám! Múltkor is az a barna sütemény...hogy is hívják azt?
– Brownie dédikém. Az amúgy nem lenne rossz ötlet, de abba mindig magokat rakok, az lisztmentes.
– Nincs benne liszt? Akkor azért olyan tapadós az!
– Most mondtad, hogy finom volt!
– Persze az volt, de hogyhogy nincs benne liszt?
– Mindegy, most koncentráljunk a tortára. Szerinted vigyek be tűzijátékot, vagy félnek tőle a gyerekek?
– Kicsikém, szerintem túl nagy feneket kerítesz ennek az ünneplésnek...
– De hát dédi, pont te mondtad az előbb, hogy meg kell ünnepelni az oviban is...na jó... akkor leadom a rendelést. Várj egy percet kérlek!
– Jó, itt vagyok. Addig el akartam mesélni, hogy mit sütött múltkor az Anica, amikor átmentünk! Hát az volt olyan finom, hogy majd’ megszólalt! És nem is volt nehéz a receptje...
– Kész! Leadtam a rendelést!
– Most, amíg beszéltünk?
– Aha, online... Írtam üzenetet.
– Na ebből még baj lesz csillagom!
– Miért lenne baj belőle? Már ezerszer rendeltem ételt-italt házhoz szállítással, ráadásul ezért majd én fogok elmenni.
– Hát jól van, te tudod, de biztos, hogy kavarodás lesz ebből meglásd!
– Nem lesz, ne aggódj!
– És milyet rendeltél végül is?
– Az a fantázianeve, hogy „málnás csók”. Piskóta, vaníliás krém, málnavelővel.
– A málnára nem allergiások?
– Remélem... Ez eddig nem derült ki. Elvileg így jó lesz: mogyoró, csonthéjas, cukor, tej, tejszármazék és még glutén mentes is a torta.
– És miből van, fűrészporból?
– Nagyon vicces!
– Jól van na, de hát ennyi mindent kihagyni aranyom, hát lesz ennek íze?
– Szokott lenni...majd meglátjuk.

Két héttel később:

– Na, hogy sikerült a tortázás angyalom?
– Hát...nem mondom, hogy minden simán ment.
– Mert, mi történt?
– A cukrászat egy órát késett a kiszállítással, én rohantam vele az oviba, a torta ehetetlenül édes volt és még fagyott volt a közepe...de legalább fizettem a 16 szeletért vagy 15 ezer forintot. Ja, és külön vettem marcipán figurát, de nem kaptam nyulat, csak sünit... Ó, igen és az egyik kisfiú megijedt a tűzijátéktól.
– De legalább a picikém örült az ünneplésnek?
– Hát, nem igazán értette...ez már a negyedik tortája volt az elmúlt időszakban...tudod egy itthon, egy a pesti nagyinál, egy meg a vidékinél...és most még ez is.
– Jól van szívecském, tudod, hogy nem lehet mindig, mindenkinek jót tenni!

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X Karácsonyi könyvvásár