Újra reflektorfényben a sakk: mit nyerhet vele a gyerek?
Mit adhat egy több mint ezeréves társasjáték egy mai gyereknek, aki digitális eszközök között nő fel? Sokan a logikát, a matematikai gondolkodást vagy a koncentrációt emlegetik, amikor a sakk előnyeiről beszélnek. Mások szerint túl komoly, túl versenyszellemű, vagy egyszerűen nem minden gyereknek való. De vajon mit mutatnak a kutatások? Tényleg fejleszti a sakk a gyerekek gondolkodását, és érdemes-e bevezetni a mindennapjaikba akkor is, ha soha nem akarnak versenyezni?
Mit fejleszt a sakk a gyerekeknél?
A sakk különlegessége, hogy egyszerre több készséget is megmozgat. Egy játszma során a gyereknek folyamatosan mérlegelnie kell a lehetőségeket, előre kell gondolkodnia, figyelnie kell az ellenfél lépéseire, és döntéseket kell hoznia.
A szakemberek szerint a sakk különösen az alábbi területeket fejlesztheti:
- a logikus gondolkodást,
- a problémamegoldó képességet,
- a koncentrációt és a figyelmet,
- az emlékezetet,
- az előretervezést,
- a türelmet,
- a kudarctűrést,
- valamint a döntéshozatali készséget.
Miközben sok játékban a szerencsének is jelentős szerepe van, a sakkban szinte minden a játékos döntésein múlik. A gyerek viszonylag gyorsan megtapasztalja, hogy egy rossz lépésnek következménye lehet, de azt is, hogy egy jól átgondolt stratégia sikerhez vezethet.
Mit mondanak a kutatások a sakk és a tanulás kapcsolatáról?
Az elmúlt évtizedekben több országban is vizsgálták, milyen hatással lehet a sakk a gyerekek fejlődésére. A kutatások eredményei nem minden esetben egyformák, de számos vizsgálat arra jutott, hogy a rendszeresen sakkozó gyerekek bizonyos kognitív területeken jobban teljesíthetnek.
A kutatók különösen az alábbi területeken találtak pozitív összefüggéseket:
- matematikai készségek,
- szövegértés,
- figyelmi funkciók,
- munkamemória,
- végrehajtó funkciók,
- problémamegoldó gondolkodás.
Fontos ugyanakkor, hogy a sakk nem csodaszer. Nem attól lesz valaki kiváló tanuló, hogy megtanulja a figurák lépéseit. A fejlődés inkább abból fakadhat, hogy a játék rendszeresen olyan helyzetek elé állítja a gyereket, amelyek gondolkodást, tervezést és önkontrollt igényelnek.
Mit mondanak a kutatások?
🧠 Egy 2016-os, 24 kutatást és 40 vizsgálati eredményt összegző nemzetközi metaanalízis szerint a sakkoktatás mérsékelt, de kimutatható pozitív hatással lehet a gyerekek matematikai teljesítményére és általános kognitív képességeire. A legerősebb eredményeket a matematikai készségek területén találták.
A sakk nem csak a „matekos gyerekeknek” való
Sokan úgy gondolják, hogy a sakk kizárólag a kiemelkedően logikus gondolkodású vagy matematika iránt érdeklődő gyerekek játéka. Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A sakkban ugyanis nem csupán számolni kell. Kreativitásra, képzelőerőre és rugalmasságra is szükség van. Egy jó játékos nemcsak előre tervez, hanem folyamatosan alkalmazkodik a váratlan helyzetekhez is.
Nyáron is értékes időtöltés lehet a sakk
A nyári szünetben sok szülőben felmerül a kérdés: hogyan lehet úgy fenntartani a gyerekek figyelmét és gondolkodási rutinját, hogy közben a vakáció valóban a pihenésről szóljon? A sakk jó választás lehet, mert játékos formában tartja mozgásban az agyat, miközben nem kelti a „tanulás” érzetét. Egy-egy rövid játszma során a gyerek gyakorolja a tervezést, a döntéshozatalt, az előrelátást és a koncentrációt – vagyis olyan készségeket, amelyek az iskolakezdéskor is hasznára válnak.
A szakemberek által gyakran emlegetett „nyári tudásvesztés” jelensége – amikor a hosszú szünet alatt bizonyos készségek megkopnak – elsősorban akkor jelentkezik, ha a gyerekek teljesen elszakadnak a gondolkodást igénylő tevékenységektől. A sakk azonban nem munkafüzet és nem plusz házi feladat: lehet családi program, közös esti kikapcsolódás vagy akár egy esős délután kedvenc elfoglaltsága. Már heti néhány alkalom is segíthet abban, hogy a gyerekek játékosan őrizzék meg a figyelmüket, a türelmüket és a problémamegoldó képességüket a nyári szünet alatt.
A vereségből is lehet tanulni
A mai gyerekek közül sokan kevés olyan helyzettel találkoznak, ahol biztonságos keretek között élhetik meg a kudarcot. A sakk ebben is különleges.
Egy elveszített játszma után nem lehet a szerencsére vagy a körülményekre hivatkozni. A gyereknek végig kell gondolnia, mi történt, hol hibázott, és mit csinálhatna másként legközelebb. Ez a tapasztalat hosszú távon segíthet abban, hogy a kudarcot ne végállomásként, hanem tanulási lehetőségként kezelje.
Mikor érdemes elkezdeni a sakkozást?
Sok gyerek már óvodáskorban találkozik a sakkal, de általában az alsó tagozatos években válik igazán érthetővé számukra a játék logikája. A szakemberek szerint azonban nincs „kötelező” életkor. Sokkal fontosabb, hogy a gyerek érdeklődést mutasson a játék iránt. Ha valakit beszippant a sakk világa, akár hosszú éveken át örömforrás lehet számára. Ha viszont kényszerként éli meg, könnyen elveszítheti az érdeklődését.
Éppen ezért sok pedagógus szerint a sakk nem azért hasznos, mert „okosabbá teszi” a gyereket, hanem azért, mert megtanít gondolkodni.
Kölöknet-tipp szülőknek:
Példaképet, influenszert kereső gyermek és kamasz motiválására ajánljuk a Polgár Juditról szóló dokumentumfilmet, mely a Netflixen A sakk királynője címmel, a várakozásokat messze felülmúló érdeklődés mellett fut.
Nem kell versenyzőnek lennie
Amikor a sakk szóba kerül, sok szülő rögtön versenyekre, ranglistákra és sakkórákra gondol. Pedig a legtöbb gyerek számára nem ez a lényeg. Már az is sokat adhat, ha időnként leül játszani a családdal, egy baráttal vagy egy sakk-szakkörön. Nem minden gyerekből lesz nagymester, és nem is ez a cél.
A sakk egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy játékos formában fejleszthet olyan készségeket, amelyekre az élet számos más területén is szükség lesz.
Miért került most újra a figyelem középpontjába a sakk?
Nemrég petíció indult azért, hogy Magyarországon a sakk kiemelt stratégiai sportág legyen. A kezdeményezés támogatói szerint a sakk nemcsak sport, hanem oktatási és társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségű tevékenység, amely hozzájárulhat a gyerekek gondolkodásának, problémamegoldó képességének és koncentrációjának fejlesztéséhez.
Sokan úgy gondoljuk, hogy ha Magyarország egy ész- és tudásalapú társadalom szeretne lenni összeszerelő üzem helyett, akkor a sakkozás egy kiváló és értelmes kiegészítő tevékenység a tanulás mellett – fiataloknak, időseknek, fogyatékkal élőknek, mindenkinek.
— fogalmazott a sajtóhoz eljuttatott levelében Kristóf Péter, nemzetközi versenybíró sakk sportágban és a Magyar Sakkszövetség országos versenybíróságának tagja.
Akár egyetértünk ezzel, akár nem, egy dolog biztos: a sakk körüli vita újra ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogy milyen készségekre lesz szükségük a gyerekeknek a jövőben. És ebben a logikus gondolkodás, az önálló döntéshozatal és a problémamegoldás valószínűleg továbbra is fontos szerepet kap majd.
Fotó: 123rf
