Van-e Asperger-szindróma teszt?
Az Asperger-szindróma az autizmus egyik enyhébb formája, amelyet Hans Asperger osztrák gyógypedagógus, gyermekgyógyász után neveztek el. Először 1943-ban írták le, de "hivatalos" diagnózisként csak 1980-tól kezdték el használni.
Hans Asperger az általa leírt állapotot inkább tekintette személyiségjegynek, mintsem fejlődési zavarnak (az előbbi nem feltétlenül, de az utóbbi az adott személy életének más területein is zavart okoz). A mai definíció szerint az Asperger-szindrómának vannak az autizmussal közös vonásai – konkrétan a társas érintkezéssel kapcsolatos nehézségek –, de a korai nyelvhasználat és a kognitív képességek viszonylag érintetlenek maradnak. Az autista gyerekekkel ellentétben az Aspergeres gyerekeknél általában később veszik észre a jeleket, azt hogy vannak nehézségeik, illetve az Aspergeres gyerekeknek általában van egy nagyon intenzív, minden figyelmet lekötő szenvedélyük. Sokszor alig eldönthető egy kisgyerekről, hogy Asperger-szindrómás vagy úgynevezetten magasan funkcionáló autista.
Az Aspergeres gyerekek legtöbbször egy konkrét tanulási nehézséggel az NLD-vel rendelkeznek (idegrendszeri rendellenesség: jó nyelvi képességek mellett a gyerek ügyetlen, a figyelem, a koordináció, a humorérzék, a társas képességek és a nyelvhasználatot nem igénylő problémák megoldása is érintett); az ő esetükben a nem verbális készségek erősen sérültek lehetnek akkor is, ha a verbális készségeik kifejezetten jók
– ez az, ami megtévesztheti a környezetet, elaltatja a környezet éberségét. Ennek alapján érthető, hogy a gyermek erősségeinek és gyengeségeinek összegyűjtése nagy segítség lehet az iskola számára.
Létezik Asperger-szindróma teszt?
Visszatérve az eredeti kérdéshez: az Asperger-diagnózist itthon gyermekpszichiáter állítja fel még gyermekkorban (gyermekpszichiátriai szakrendelés minden megyeszékhelyen elérhető). A vizsgálat a gyermek viselkedésének megfigyeléséből áll, amit összevetnek a szülők, családtagok, illetve az óvoda/iskola pedagógusainak beszámolóival.
A két leggyakrabban használt eszköz itthon az ADI-R és ADOS teszt, amit szintén kizárólag szakember végezhet. Az ADI a szülőkkel készített interjú , amely a gyermek társas és kommunikációs készségeire összpontosít elsősorban, de más viselkedéseket is vizsgál. Ezt a kérdőívet, amelynek kitöltése időigényes, eredetileg kutatási célokra fejlesztették ki.
ADI-R: Autizmus diagnosztikus interjú
A szülőkkel végzett interjú célja a gyermek fejlődése alapján meghatározott autizmus-diagnózis igazolása (jelentős előképzettséget igényel). Magas szakmai szintű teszt, kutatási célokra is használják. Elemei a klasszifikációs (DSM/BNO) kódokhoz/kategóriákhoz kapcsolódnak. Legalább 90 perc kell a kitöltéshez. 2 éves kor és mentális szint felett használják. A határesetekkel kapcsolatban vannak fenntartások.
ADOS: Autizmus diagnosztikus obszervációs séma
Gyermekek felméréshez készült, a képességszintek skáláját lefedi. Az autizmus-diagnózis szempontjából releváns magatartási és egyéb jellemzőket méri fel. Az ADI-R-hez kapcsolódó, magas szakmai szintű kiegészítő eszköz. Jelentős előképzettséget igényel. Elemeit úgy formálták, hogy felszínre hozzák az autizmusra jellemző viselkedési formákat. Az alany nyelvi készségei alapján 4 modulból áll. Nem beszélő serdülőknél és felnőtteknél kevésbé hasznos.
További Aspergerszindróma-diagnosztikus eszközök
ASDA (Aspergerszindróma-diagnosztikus skála): Az értékelést az alany által ismert személy végzi, 5 és 18 éves kor között használható. Összesített Aspergerszindróma-hányadost ad eredményül. Kritikája: inkább a változás dokumentálására alkalmas, diagnosztikai eszközként kevésbé.
CAST (Gyermekkori Aspergerszindróma-teszt): A szülő által kitöltött szűrőeszköz. 4 és 11 éves kor között használható. A megbízhatóságáról nincs információ.
GADS (Gilliam Asperger szindróma-teszt): Az értékelést az alany által ismert személy végzi. 3-22 éves kor között használható. A standardizáláshoz nagy csoportot használtak, a minta összetételéről kevés az információ.
KADI (Krug Asperger szindróma index): A gyermeknek ismernie kell az értékelőt. Két változata létezik: egy 6-11 éveseknek és egy 12-21 éveseknek kialakított. Kritikája: megbízhatósága jónak tűnik, de a diagnózisokat független módszerrel nem tudták megerősíteni.
RAADS (Felnőtt autizmus- és Aspergerszindróma-diagnózist segítő skála): 78 önértékelési elem, amelyek megfelelnek a DSM/BNO kritériumoknak. A standardizáláshoz kis mintát használtak, nem tesz különbséget az autizmus és az Asperger között. Célja, hogy azonosítsa azokat a felnőtteket, akik valószínűleg a két csoport valamelyikébe tartoznak.
ASSQ (Autizmus spektrum szűrő kérdőív): 6-17 éves kor között használható, van külön tanár és külön szül változata. Kritikája: megfelelő érzékenységű, de nem elég specifikus az egyéni fejlődés méréséhez.
Felhasznált irodalom: Az autizmus kézikönyve (Volkmar, Wiesner, 2013.)
Fotó: Freepik
