Szülő- és gyereknevelés

Hogyan neveljük életrevalóságra, problémamegoldásra a gyereket?

Gyermeked otthon felejti a tízóraiját? Véletlenül elfelejti felírni a házi feladatot? Ha időben rávezeted őt arra, hogy magától megoldja a problémáit, akkor életrevaló felnőttnek neveled.

Egy 2010-ben a Behavior Research and Therapy című szaklapban megjelent tanulmány szerint a problémamegoldó készségek hiányát mutató gyermekeknél nagyobb lehet a depresszió és az öngyilkosság kockázata. És, hogy a rossz hír mellett azonnal pozitívumot is felmutassunk: a kutatók emellett azt is megállapították, hogy a problémamegoldó készségek megtanítása a gyerekeknek javíthatja a mentális egészségüket.

Ezen alapvető készségek a tanítgatását már az óvodás korban el lehet kezdeni, ami később, középiskolában, sőt, azon túl is nagy segítségére lesz majd a gyereknek.

Miért fontos a problémamegoldó készség?

A gyerekek nap mint nap számos problémával szembesülnek, az óvodai kudarcoktól kezdve, az iskolai nehézségeken keresztül, az edzésen felmerülő problémákig. Mégis kevés gyereknek van megoldási stratégiája arra, hogy hogyan is oldják meg ezeket a nehéznek tűnő helyzeteket.

Azok a gyerekek, akik nincsenek birtokában a problémamegoldó készségeknek, egyszerűen nem tesznek lépéseket, nem cselekszenek, amikor egy tényleges problémával szembesülnek.
Ők ugyanis ahelyett, hogy energiájukat a probléma megoldására fordítanák, idejüket a probléma elkerülésére fecsérelik. Ennek a levét előbb vagy utóbb ők isszák meg, például úgy, hogy lemaradnak a tanulásban, vagy csak nagy erőfeszítések árán tartanak fent baráti kapcsolatokat.

Azok a gyerekek, akiknek nem jó a problémamegoldó készségük, anélkül cselekszenek, hogy mérlegelni tudnák döntéseiket. Előfordulhat, hogy egy gyermek megüti a sorba elé befurakodó iskolatársát, mert nem tudja, mi mást tehetne. Mást példát mondunk: amikor a gyereket az osztálytársai heccelik, ugratják, akkor inkább kimegy az osztályteremből, mert nem jut eszébe jobb megoldás a helyzet kezelésére. Azt egyik szülőnek sem kell magyarázni, hogy az ilyen fajta impulzív döntések hosszú távon hova vezethetnek.


Amikor a gyerekedet heccelik, akkor inkább elmenekül, mert nem tud rá jobb megoldást.

A problémamegoldás 5 lépése

Azok a gyerekek, akik reménytelennek érzik a helyzetet, nem érzik magukat kellően erősnek, gyakran meg sem próbálják megoldani a problémájukat. Ha azonban világos megoldásokat tanítunk nekik, akkor a problémák megoldásához magabiztosabbnak, kompetensebbnek fogják érezni magukat, és megpróbálnak cselekedni.

1. Azonosítsuk be a problémát a gyerekkel közösen. Már azzal, hogy hangosan beszélünk a problémáról, és megnevezzük azt, nagy változást jelenthet a kis gondjában magára maradt gyerekeknek. Segíts a gyermekednek megnevezni a problémát, például: "Nincs kivel játszanod a szünetben" vagy "Nem vagy biztos benne, hogy szólj a matematika tanárnak".

2. Dolgozzatok ki legalább öt lehetséges megoldást. Ötleteljetek közösen a probléma megoldásának lehetséges módjairól. Hangsúlyozzuk a gyereknek, hogy nem feltétlenül minden ötlet vezet jó eredményre. Biztassuk őt arra, hogy nincs rossz ötlet, és bármilyen elsőre butának tűnő válasz is lehet akár jó megoldás. A kulcs az, hogy megmutassuk nekik, hogy egy kis kreativitással sokféle lehetséges megoldással előállhatnak.

3. Beszéljük át a lehetséges megoldások előnyeit és hátrányait.

4. Bátorítsuk a gyermekünket arra, hogy válasszon ki ő egy megoldást a több közül. Mondjuk neki azt, hogy próbáljuk ki, nézzük meg, hogy mi történik. Ha majd nem működik, akkor bármikor kipróbálhatunk egy másik megoldást.

5. Miután élesben is próbálkozott, beszéljük át vele, hogy mennyire volt sikeres. Adjunk neki visszacsatolást, és mindenképpen dicsérjük meg az erőfeszítéseit.

Ne mondjuk meg helyette, hogy mit tegyen

Az a fontos, hogy szülőként ne akarjuk a gyermekünk összes problémáját megoldani helyette, inkább segítsünk őket végigvezetni a fenti lépéseken.
Ajánljuk fel segítségünket, és mindig arra biztassuk őket, hogy igyekezzenek saját maguk megoldást találni. Ha nem ez nem menne, avatkozzunk közbe, és segítsünk neki kitalálni egyet mi magunk. Tehát, ne mondjuk meg a gyermekeknek automatikusan elsőre, hogy mit tegyenek.

A problémamegoldás az önállóvá válás előszobája

Ha a gyerek elfelejtette bepakolni a tornacipőjét a tornaórára, kérdezzük meg tőle: "Mit tehetünk, hogy ez ne forduljon elő még egyszer?". Hagyjuk, hogy saját maga jöjjön rá a megoldásra.
A gyerekek gyakran kreatív megoldásokkal rukkolnak elő, például kitalálják maguktól, hogy: "Írok egy cetlit, és kiragasztom az ajtóra, hogy ne felejtsem el becsomagolni, mielőtt elindulok", vagy "Előző este összepakolom a táskámat, és készítek egy ellenőrzőlistát, hogy emlékezzek, mi kell a táskámba".

A rossz tapasztalatok is nevelnek

Problémamegoldó készségeket nem csak direkt, hanem természetes úton módon is tanulhatunk. Ezért adott esetben (fő a biztonság!) engedjük meg gyermekünknek, hogy szembesüljenek tetteik természetes következményeivel.

Nem dől össze világ, ha hagyjuk például, hogy a tinédzser gyermekünk a nyaraláson az összes pénzét elköltse az első 10 percben, ha akarja. Aztán a nap hátralévő részében hagyjuk, hogy zsebpénz nélkül maradjon.
Tekintsünk ezekre a természetes következményekre, megtapasztalásokra úgy, mint tanításokra. Hosszú távon csak profitál belőlük a gyerek.

Fotó: GettyImages

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás