Szülő- és gyereknevelés

Okok, amelyek miatt mindenképpen érdemes bevezetnetek a családi vacsorát

Néhány évtizede még természetes volt, hogy a család naponta legalább egyszer körülülte az asztalt. Valamikor 30-40 éve azonban ez elkezdett megváltozni, ma pedig már a második generáció nevel úgy gyereket, hogy a családi vacsora ismeretlen számára. Mégis érdemes lenne időt és energiát fektetni a szokás újbóli meghonosításába.

Az egész valamikor a nagy lakótelepi építkezések idején kezdődött. Az új, apró lakásokat gyakran csak teakonyhával szerelték fel, azzal a magyarázattal, hogy hétvégén úgyis mindenki házon kívül étkezik, a szocialista rendszerben pedig megengedheti magának a család, hogy hétvégén vendéglőben ebédeljen. A szobákban nem is fért volna el étkezőasztal, így – ha vendéglőbe természetesen nem is jártak rendszeresen -, mindenki a konyhapultnál állva vagy a tévé előtt, a kanapén fogyasztotta el a szedett-vedett vacsorát.

A mai új építésű lakásokban már bőven elfér az étkezőasztal, mégis gyakran kihasználatlan. Lassan már a közös tévé előtti vacsorára is nosztalgiával kell gondolnunk – sokkal jellemzőbb, hogy úton hazafelé mindenki bekap valamit egy gyorsétteremben, vagy a szobájában, a számítógép vagy a telefon képernyője előtt, magányosan eszik valamit, amit épp talál.

Nagy kár, hiszen az érkezés évezredek óta társas tevékenység. A metrón elmajszolt péksüti, a parkolóházban futtában bekapott sajtburger, sőt még Anya főztje sem adja meg az étkezés valódi élményét, ha a lövöldözős játék közben, oda se figyelve lapátoljuk be.

Ezért van szükség a családi vacsorára

Számos tanulmány bizonyítja, hogy a rendszeresen együtt étkező családokban a gyerekek kiegyensúlyozottabbak, egészségesebbek és jobban is tanulnak. A Columbia Egyetem kutató úgy találták, hogy azok a diákok, akik hetente kevesebb mint három alkalommal ettek egy asztalnál a családjukkal, kétszer gyakrabban vittek haza hármast vagy annál rosszabb jegyet, ezen felül a közösen vacsorázó családok gyermekei között a droghasználat is sokkal ritkábban fordult elő. 

Ebben semmi meglepő nincs. A képernyőmentes közös étkezések alatt a családtagok beszélgetnek, gyerekek és a szülők kicsit mélyebben megismerhetik egymást, így ezeken a helyeken a légkör is őszintébb, és ritkábban érez a fiatal olyan hiányokat az életében, amelyeket csak káros szenvedélyekkel lehet betölteni.

A közös vacsora során a kicsi észrevétlenül sajátítja el a kulturált asztali viselkedést, a beszélgetések hatására tájékozottabb lesz, fejlődik a szókincse, a nyelvi kifejezőkészsége. Mivel pedig a házi koszt általában egészségesebb, mint a menzás vagy a gyorséttermi, az így felnövő gyerekek között kevesebb a túlsúlyos, és természetesebbé válik számukra.

Mi kerüljön az asztalra a családi vacsorán?

„Ez mind szép” – sóhajt most fel sok szülő „De nálunk mindenki házon kívül dolgozik, a gyerekeket délután még edzésre hordjuk, nincs időnk rendszeresen egészséges és finom menüsort összeállítani.” Jó hír, hogy nem is kell. Már kevés belefektetett munkával is komplett vacsorát lehet összehozni – és akkor sem dől össze a világ, ha néha csaltok egy kicsit.

Hogy mi kerüljön az asztalra?

  • Majonézes saláták konzervből vagy mélyhűtött zöldségkeverékből
  • Hidegtál: sonka, tojás, kolbász kenyérrel
  • Bő fél óra alatt összedobható ételek: krémlevesek, grillezett húsok
  • Saláta csirkemell kockákkal, tojással feldobva
  • Omlett, tojásrántotta
  • Bundás kenyér
  • Virsli
  • Sült csirke: csak befűszerezed, és a sütőben egy óra alatt elkészül
  • Házi hamburger
  • És akkor sem dől össze a világ, ha néha rendeltek pizzát

A felsoroltak közül nem mindegyik szuperegészséges, pláne nem a konyhaművészet csúcsai, de nem is kizárólag ez a cél. A legfontosabb a jó hangulat megteremtése, a beszélgetés, és az, hogy legyen a családban legalább húsz-harminc perc naponta, amikor senki sem a képernyőre, hanem a többiekre figyel.

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Mi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóNem születtél anyának! - TeakiadóKamaszmentő - Teakiadó