Új kutatás szerint az intelligencia már 7 hónapos korban megjósolható
Megmondható előre, hogy a baba, kisgyerek okos felnőtt lesz-e? Változtathatunk az IQ-n, vagy az előre rögzítve van? Hogyan fejlesszük a babák, kisgyerek kognitív képességeit?
- Egy új tanulmány szerint egyes gyerekek már csecsemőkorban megmutathatják az intelligencia jeleit.
- A szakértők szerint az intelligencia a környezeten és a szülői hozzáálláson egyaránt múlik.
- Az intelligencia több, mint pusztán egy mérőszám, és a szülőknek számos módja van arra, hogy gyermekük intelligenciáját fejlesszék.
Nincs az az újdonsült szülő, aki árgus szemmel ne keresné már a baba korai életszakaszában az intelligencia apró megnyilvánulásait gyermekén. A baba születését követően tekintetünk fürkészi a baba minden mozdulatát, figyeli az első gügyögést, örömmel tölti el, ha a baba felismeri anyát és apát, integet, vagy puszit dob. Mindannyian hajlamosak vagyunk minden új mozdulatot a különleges intelligencia bizonyítékaként értelmezni. De vajon tényleg ennyire korán előre látható, hogy milyen lesz a gyermekünk felnőttkori IQ-ja?
A kérdéssel a Colorado Boulder Egyetem új tanulmánya foglalkozott, amelyben azt találták, hogy már 7 hónapos korban előre lehet jelezni, hogy valaki 30 éves korában milyen eredményt fog elérni egy kognitív teszten.
Hogyan kutatta egy évtizedekig tartó ikerkutatás a korai IQ-előrejelzést?
A kutatásban 500 ikergyermekes család vett részt. A babákat 7 és 9 hónapos, majd 1 éves korukban vizsgálták, később pedig minden évben egészen 17 éves korukig, majd ötévente 30 éves korukig követték őket.
Az ikrek összehasonlítása lehetővé tette, hogy a kutatók szétválasszák a gének és a környezet hatását. Az egypetéjű ikrek génjei teljesen azonosak, míg a kétpetéjűeké csak félig, az IQ-hasonlóságaik összehasonlítása lehetővé tette a kutatók számára, hogy következtessenek a kognitív képességek mekkora része köszönhető a genetikának, illetve a közös környezeti tényezőknek. (környezeti tényező alatt az otthon-iskola-környék közeget értik).
A tanulmány megállapította, hogy a környezet a 3 éves kor előtti szakaszban mérhető és tartós hatással lehet az ember későbbi kognitív képességeire, ami az IQ-beli egyéni különbségek körülbelül 10%-át teszi ki, jegyzi meg Dr. Gustavson.
Mit mutattak az első mérések?
A csecsemők kognitív képességeit hét különböző módszerrel vizsgálták:
- mennyi ideig néznek egy új játékot a megszokott tárgyakhoz képest,
- hogyan gügyögnek,
- követnek-e tekintetükkel egy mozgó tárgyat,
- a kicsik figyelme,
- aktivitása,
- hangulata,
- a Bayley-fejlődési skálán mért teljesítményük
Míg ezek a specifikus csecsemőkori tesztek (7-9 hónapos korban) ugyan még csak kis mértékben jelezték előre a felnőttkori IQ-t, ám 3 éves korra már az intelligencia különbségeinek 20%-át előre tudták jelezni. 7-16 éves kor között pedig mindez nagyban erősödött, ugyanis ebben az időszakban kezd el igazán érvényesülni a genetika szerepe.
Daniel Gustavson, a kutatás vezetője hangsúlyozza: bár az öröklött gének jelentős szerepet játszanak, ez nem jelenti azt, hogy sorsszerű a végeredmény. „Mindig vannak lehetőségek a fejlődésre, a beavatkozásra és új készségek elsajátítására” – mondja.
Hogyan segíthetik a szülők a baba, kisgyerek kognitív fejlődését?
Sara Douglas neuropszichológus és Heather Gosnell gyermekorvos szerint a szülők rengeteget tehetnek a korai fejlődés támogatásáért.
1. Teremtsünk stimuláló környezetet!
Adjunk a babának minél több "élményt": mutassunk különböző textúrákat, hangokat, mintákat, új embereket. Fontos, hogy az élmények időről időre újak legyenek, hetente váltogassuk őket, hogy mindig friss ingereket kapjon a baba.
2. Legyen napi rutin az interakció!
Olvasás, beszélgetés, közös játék – ezek mind erősen hatnak a babák, kisgyerekek agyi fejlődésére. „Már napi 20 perc mesélés hatalmas előnyt jelenthet” – mondja Dr. Gosnell. Ezentúl mondjuk el neki a napunkat, bővítsük nyelvi készségeit, és ha lehet, 18 hónapos kor előtt kerüljük a képernyőt. Később is csak mértékkel és közösen nézzünk minőségi tartalmakat.
Miért nem kell pánikolni előre az intelligencia miatt?
A kutatás eredményei nem azt jelentik, hogy az intelligencia bináris, vagyis nem igaz, hogy ha egy baba korán felvillantja a magas intellektus jeleit, akkor biztosan „okos felnőtt” lesz, illetve fordítva. Az intelligencia folyamatosan formálódik, fejlődik, és a szülők sokat tehetnek annak érdekében, hogy gyermekük okos felnőtt legyen.
„Normális, ha a fejlődés nem minden területen egyforma” – nyugtat meg Dr. Gosnell. A késői beszéd vagy a rövidebb koncentráció önmagában még nem ad okot az aggodalomra. A legtöbb gyerek 4–7 éves korára felzárkózik, főleg ha az értéssel nincs gond, és más területeken is rendben fejlődik.
Ha bármilyen kétségünk van, érdemes mindenképpen gyermekorvoshoz fordulni.
Forrás: Külföld / Parents
