„Nem a drogot kell keresni, hanem a problémát” – ezt üzeni a szülőknek az addiktológus

Dr. Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a problémás szerhasználat mögött legtöbbször nem maga a drog áll, hanem olyan nehézségek, amelyek már jóval korábban megjelennek egy fiatal életében: szorongás, magány, kiközösítés (bullying), családi konfliktusok vagy feldolgozatlan traumák. A szakember szerint a szülőknek nem nyomozóvá kell válniuk, hanem olyan felnőtté, akihez a gyereke akkor is fordulhat, ha bajba került.

Először felejtsük el a drogokat

Furcsán hangzik, de talán ez a legfontosabb tanács.

A szülők gyakran ott kezdik a gondolkodást, hogy milyen szert próbálhatott ki a gyerek, hol szerezhette, kik adták neki, és hogyan lehetne ezt megakadályozni. Az addiktológus szerint azonban a kérdést érdemes máshonnan megközelíteni.

Mert teljesen más helyzetről beszélünk, ha egy kíváncsi kamasz egy buliban kipróbál valamit, mint akkor, ha egy fiatal hosszú ideje szorong, magányos, zaklatás áldozata, vagy otthon olyan problémákkal küzd, amelyekkel egyedül nem tud megbirkózni, és ezért fordul valamilyen szerhez. Egyre több kamasznál jelenik meg az önsértő viselkedés is, amely sokszor szintén egy mélyebb lelki probléma tünete.

A legnagyobb veszély nem feltétlenül az, amire gondolunk

Az európai felmérések szerint a magyar 16 évesek az élmezőnyben vannak az alkoholfogyasztás és a dohánytermékek kipróbálása terén, miközben a serkentőszerek használatában is az első helyek egyikén szerepelnek. Kevesen tudják, hogy farmakológiai szempontból a nikotin is serkentőszernek számít, mégis teljesen másként gondolkodunk róla, mint például a speedről vagy az amfetaminokról. 

A WHO adatai szerint az aktív korú magyar férfiak közel fele az ajánlottnál több alkoholt fogyaszt. Ez nem pusztán statisztika. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon több százezer gyerek számára teljesen természetes, hogy az alkohol a mindennapok része, hogy apa esténként legurít néhány sört, hogy a hétvégi családi programok az alkohol köré szerveződnek, vagy hogy egy veszekedés mögött az ital áll. 

– Amikor a drogokról beszélünk, hajlamosak vagyunk kizárólag az illegális szerekre gondolni. Pedig addiktológiai szempontból az alkohol, a nikotin vagy bizonyos gyógyszerek is ugyanúgy pszichoaktív szerek, amelyek függőséget okozhatnak. És hiába tiltott 18 év alatt cigarettát vásárolni, a 16 évesek között végzett kutatások szerint elsők vagyunk Európában a cigaretta kipróbálásában, a dohányzásban. A legfontosabb különbség a különféle függőséget okozó szerek között sokszor csak annyi, hogy ezek legálisan hozzáférhetők – fogalmazott az addiktológus.

Éppen ezért szerinte félrevezető, amikor a társadalom kizárólag a dizájnerdrogokra vagy a kannabiszra, kokainra koncentrál, miközben az alkohol továbbra is rengeteg család életét keseríti meg.

A szakember szerint a drogról szóló társadalmi párbeszédet gyakran álszentség jellemzi: 

– Szerintem itt követjük el a legnagyobb hibát. A drogokról nagyon álszent módon beszélünk.

És az sem véletlen, hogy a szakember szerint a magyar fiatalok alkoholfogyasztási és dohányzási adatai különösen aggasztóak. Ezek a szerek ugyanis sok gyerek számára már otthon is természetesnek tűnnek, hiszen ezt látják a környezetükben. 

Miért nem beszélünk az ártalomcsökkentésről?

Dr. Szemelyácz szerint a közbeszéd másik nagy hiányossága, hogy szinte kizárólag a tiltásról szól.

– Ha egy fiatal már nikotint használ, nem mindegy, hogyan jut hozzá. Egy égő cigaretta esetében nemcsak a nikotinról beszélünk, hanem a kátrányról, az égéstermékekről és számos más rákkeltő anyagról is. Erről a különbségről nyíltan kellene beszélnünk.

A szakember szerint ezt nevezik ártalomcsökkentésnek.

Nem arról van szó, hogy a nikotinhasználat kívánatos vagy veszélytelen lenne. A cél természetesen továbbra is az, hogy a fiatal egyáltalán ne dohányozzon, illetve ha már használ nikotint, idővel le tudjon szokni róla.

– De ha valaki már nikotint használ, akkor nem mindegy, hogy kátrányt és égő papír füstjét lélegzi be, vagy olyan nikotinbeviteli módot választ, amelynek kisebb az egészségkárosító hatása. Erről a pulmonológusoknak és az addiktológusoknak is beszélniuk kellene. Ez nem reklám, hanem ártalomcsökkentés.

Szerinte éppen azért nehéz erről érdemi társadalmi párbeszédet folytatni, mert sokan összekeverik az ártalomcsökkentést a népszerűsítéssel.

– Pedig a valóság nem attól változik meg, hogy nem beszélünk róla. A prevenció nemcsak tiltásból áll, hanem abból is, hogy a fiatalok és a szülők hiteles információkat kapjanak.

Milyen szerekkel találkozhatnak ma a fiatalok? 

Az illegális szerek között továbbra is a kannabisz a leggyakoribb, de az utóbbi években a kokain és az amfetaminok is egyre gyakrabban jelennek meg a fiatalok körében. Az addiktológus szerint külön figyelmet érdemelnek a dizájnerdrogok is, amelyek összetétele folyamatosan változik.

– A 2009 körül megjelent mefedron nyitotta meg ezt a korszakot. Ma már rengeteg különböző CMC- és MMC-származék kering a piacon, amelyeket a köznyelv egyszerűen "kristálynak" nevez, de több száz vegyület tartozhat ide. Ezeket jellemzően orrba szippantják, és nem szabad összekeverni a hevítetten szívott kristálymettel, amely teljesen más szer kémiailag, de mindkettő rendkívül erős függőséget okoz, súlyos ártalmakkal.

A szakember szerint ezek a szerek viszonylag olcsón hozzáférhetők, akár 10-15 ezer forintért adnak egy grammot. Praxisában megfordult olyan 30 éves férfi, aki másfél hónap alatt 600 ezer forintot is elköltött kristályra.

A mai kamaszok kevesebbet isznak – de nem biztos, hogy jobb helyre menekülnek

Ahogy dr. Jármi Éva pszichológus is hangsúlyozta korábbi interjúnkban, a kamaszkor rendkívül érzékeny időszak, amikor a fiatalok sokszor egyszerre próbálnak megfelelni a kortársaknak, a családnak és saját belső elvárásaiknak.

Dr. Szemelyácz János szerint érdekes változás figyelhető meg a Z generációnál.

– A mai fiatalok sokkal kevesebbet szocializálódnak személyesen, mint a korábbi generációk. Több időt töltenek online, ezért valamelyest visszaszorult az alkoholfogyasztás is. De ebből nem következik az, hogy kevésbé lennének veszélyeztetettek.

Dr. Szemelyácz szerint inkább arról van szó, hogy a függőségek átalakulnak. Míg korábban az alkohol vagy a cigaretta volt a legjellemzőbb feszültségoldó eszköz, ma egyre nagyobb szerepet kap a képernyő, a videojáték, a közösségi média vagy az online szerencsejáték.

– A probléma ugyanaz maradt, csak a "szer" változott. A szorongás, a magány vagy a feszültség ma is megvan, csak sok fiatal már nem egy sörhöz, hanem a telefonjához vagy a számítógépéhez nyúl először.

A digitális világ új kihívásokat hozott más téren is

Ma már a kamaszok életének jelentős része az online térben zajlik. Barátságok, konfliktusok, szerelmek és szakítások sokszor a telefon képernyőjén történnek.

A szakértő szerint a digitális zaklatás különösen veszélyes, mert gyakran láthatatlan marad a felnőttek előtt.

– A kamaszoknak megvannak a saját belső kódjaik. Egy kívülről kedvesnek tűnő komment vagy néhány emoji a kortársaik számára akár megalázást vagy kiközösítést is jelenthet. A szülő ebből sokszor semmit sem vesz észre, a gyerek viszont nap mint nap átéli.

A szakember szerint ezt a láthatatlan világot mutatja meg jól a Netflix Kamaszok című minisorozata is. A történet ugyan fikció, de sok szülő számára éppen azért megrázó, mert rávilágít: a gyerek életének jelentős része ma már olyan online térben zajlik, amelyhez a felnőtteknek nincs valódi hozzáférésük.

Ezekre a jelekre érdemes figyelni

A legtöbb szülő valamilyen konkrét bizonyítékot keres: cigarettát, zacskót, tablettát vagy más tárgyi nyomot. 

A szakember szerint azonban a legfontosabb figyelmeztető jelek általában nem tárgyak, hanem viselkedésbeli változások.

A szakértő szerint ezek a jelek önmagukban még nem jelentik azt, hogy a fiatal szereket használ, de mindenképpen azt üzenik, hogy valami nincs rendben.

Miért nem jó ötlet rögtön drogtesztet venni?

Sok szülő első reakciója a gyanú esetén a drogteszt.

Dr. Szemelyácz János szerint azonban ez könnyen hamis biztonságérzetet adhat.

– A patikákban kapható tesztek csak 8-10 ismert anyagot mutatnak ki. A dizájnerdrogok világa ennél sokkal gyorsabban változik, már több száz ilyen szer került tiltólistára és e miatt nagyrészük eltűnt a piacról, de most is több tucat új pszichoaktív anyag pörög forgalomban, melyeket nem mutatnak ki a gyorstesztek, néha a profi laborok sem. Ezért egy negatív teszt sajnos nem jelenti azt, hogy biztosan nincs probléma. 

Éppen ezért sokkal fontosabb a kommunikáció és a probléma megértése, mint a nyomozás.

Hogyan beszélgessünk a drogokról?

A szakember szerint a legnagyobb hiba a szembesítés. A „Tudom, hogy drogozol!” típusú mondatok általában védekezést és tagadást váltanak ki. A gyereknek azt kell éreznie, hogy a szülő valóban kíváncsi rá, és nem kihallgatni akarja. Ha pedig azt érzed, hogy a kamaszod már alig kommunikál veled, érdemes átgondolni, hogyan lehet újra közelebb kerülni hozzá.

– Nem úgy kell leülni a gyerekkel, hogy "na, most beszéljünk a drogokról". Inkább legyen természetes része a családi kommunikációnak, hogy érdeklődünk iránta és a dolgai iránt úgy általában, kíváncsiak vagyunk a véleményére, meghallgatjuk.

Ha már felmerül a gyanú, érdemes a látható problémákról beszélni.

A cél tehát nem a vallomás kikényszerítése, hanem a párbeszéd.

Egy másik tévedés, amikor a szülő csak akkor kezdi el a beszélgetést, amikor már baj van. Ahogy a szexualitásról, úgy erről is érdemes korán, fokozatosan és ítélkezés nélkül kommunikálni - még azt megelőzően, hogy a gyermek abba a korba érne, hogy a gyerek a kíváncsiságát a kortársaktól vagy internetről szerzett információkkal csillapítaná.

Hová fordulhat segítségért a család?

A szakember szerint a szülőknek nem kell egyedül megküzdeniük a helyzettel. Ha úgy érzik, hogy a beszélgetések már nem vezetnek eredményre, vagy tartós viselkedésváltozást tapasztalnak a gyermeküknél, érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni.

Első lépés lehet a gyermek háziorvosa vagy gyermekorvosa, az iskolapszichológus, egy gyermekpszichológus vagy addiktológiai szakrendelés felkeresése. Ilyenkor a szakember rendszerint első konzultációra a szülőt fogadja, aki felvázolhatja a problémát. Emellett ma már több online segítség is elérhető: szakmai tájékoztató oldalak, anonim chatfelületek és önsegítő közösségek is támogatást nyújthatnak a családoknak.

Dr. Szemelyácz János ugyanakkor egy fontos dologra figyelmeztet:

– Az internet nagyon jó kiindulópont lehet információgyűjtésre vagy arra, hogy megtudjuk, hová fordulhatunk segítségért. De diagnózist ne a közösségi médiától vagy fórumoktól várjunk. Az online tanácsok nem helyettesítik a személyes szakmai segítséget!

A szakember szerint minél korábban kér támogatást egy család, annál nagyobb az esély arra, hogy a problémát még azelőtt sikerül kezelni, mielőtt súlyosabbá válna.

A legerősebb védőfaktor nem a tiltás

A szülők gyakran azt kérdezik, hogyan tudják megóvni a gyereküket. A szakember válasza egyszerűbb, mint gondolnánk.

A legfontosabb védőfaktor a biztonságos kötődés: az, hogy legyen legalább egy olyan felnőtt a fiatal életében, aki figyel rá, meghallgatja, és akihez akkor is fordulhat, ha hibázott.

– A legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyereke soha nem találkozna alkohollal vagy droggal. Ez érthető vágy, de nem reális cél. Nem lehet kalodába zárni egy kamaszt. Sokkal fontosabb, hogy ha olyan helyzetbe kerül, tudjon jó döntéseket hozni, és merjen segítséget kérni. Mert a szerhasználat sokszor nem az ok, hanem a tünet. De ha tudják, hogy nincs egyedül a problémáival, sokkal kisebb eséllyel keresnek megoldást olyan dolgokban, amelyek végül még több bajt okoznak.

–  Nem a drogot kell keresni, hanem a problémát, amelyre a kamasz szerhasználatban próbál megoldást találni – foglalja össze a szakértő. Lehet, hogy ez a Kábítószer-ellenes világnap legfontosabb üzenete: a drogprevenció nem ott kezdődik, amikor a gyerek először találkozik egy szerrel. Hanem sok évvel korábban, amikor még magától odajön, és elmeséli, mi történt vele aznap az iskolában.

Nyitókép: AI-generált kép (ChatGPT/OpenAI)