„De a robot azt mondta, hogy igaz!” – Miért hisznek a gyerekek az AI-játékoknak?
Egy játék, amely válaszol a kérdésekre, mesét talál ki, és sosem fárad bele a beszélgetésbe: egy gyereknek könnyű hinni neki. De honnan tudhatja, hogy a kedves hangon elmondott válasz igaz-e? Egy friss vizsgálat szerint az AI-játékokkal kapcsolatban ezt a kérdést már az óvodás és kisiskolás gyerekekkel is érdemes feltenni.
A Cincinnati Egyetem kutatói 41, öt és tíz év közötti gyereket figyeltek meg, akik három játékot próbáltak ki a Miko nevű, mesterséges intelligenciát használó robottal. Utána beszélgettek velük a tapasztalataikról. A gyerekek lelkesen fordultak a robot felé, és hajlamosak voltak igaznak elfogadni, amit mondott. Néhányan, akiknek nehézséget okozott az iskolai barátkozás, úgy beszéltek róla, mint egy barátról, aki nem ítéli el őket.
A kutatás kicsi volt, és az eredményeket konferencián mutatták be. Nem állíthatjuk belőle, hogy minden gyerek minden AI-játéknak feltétel nélkül hisz. Arra viszont jól rávilágít, milyen természetesnek tűnhet egy gyerek számára, hogy ha valami megszólítja, figyel rá és válaszol neki, akkor tudja is, miről beszél.
Attól, hogy a játék magabiztos, még tévedhet
Egy beszélgető AI-játék más élmény, mint egy baba vagy egy építőkészlet. A gyerek kérdez, a játék felel, majd az előző mondatokhoz kapcsolódva folytatja a beszélgetést. Ettől könnyen úgy hat, mintha értené a gyereket, és biztos lenne a válaszaiban.
Pedig az ilyen játék is adhat pontatlan választ. A Common Sense Media gyermekeknek szánt AI-játékokat vizsgáló tesztjében a játékok olykor téves információt közöltek, miközben meggyőzően fogalmaztak. Ugyanez a vizsgálat azt is megállapította, hogy a tesztelt játékok válaszainak 27 százaléka nem volt megfelelő gyerekeknek. Ez a szervezet által tesztelt válaszok aránya, nem azt jelenti, hogy minden AI-játék minden negyedik válasza problémás.
Itt segíthet a szülő vagy a pedagógus: megmutathatja, hogy egy válasz attól még nem lesz igaz, hogy szépen és határozottan hangzik. Ha a játék a dinoszauruszokról, egy állatról vagy a világűrről mesél, jó közös játék lehet utánanézni: „Vajon ezt honnan tudja? Megnézzük egy könyvben is?” Nem vizsgáztatni kell a gyereket, hanem kíváncsivá tenni arra, hogyan ellenőrizhet valamit.
Lehet egy robot a gyerek barátja?
A Cincinnati Egyetem kutatói szerint a játékoknak lehetnek vonzó, akár tanulást segítő lehetőségeik: beszélgetésre ösztönözhetnek, és a gyerek új szavakkal találkozhat. A vizsgálat azonban nem mérte, hogy a résztvevők szókincse vagy beszédkészsége fejlődött-e a robottal töltött időtől.
Más kérdés, mit ért a gyerek azon, hogy „a barátom”. Egy játékhoz természetesen kötődhet. A beszélgető robot viszont úgy is reagálhat, mintha saját érzései lennének, miközben a válaszait egy technológiai rendszer állítja elő. Ha a gyerek barátként emlegeti, érdemes érdeklődéssel visszakérdezni: „Mit szeretsz benne? Miről szoktatok beszélgetni?” Így hamarabb kiderül, milyen szerepet kapott a játék az életében, mint egy azonnali tiltásból.
A kamaszok és AI-chatbotok kapcsolatáról korábban írtunk. A kisebb gyerekeknél most más a helyzet: az AI nem feltétlenül egy alkalmazásban jelenik meg, hanem egy olyan tárgyban, amelyet játékként vesznek kézbe. A beszélgetésről ráadásul nem mindig jut eszükbe elmondani otthon, ahogy egy plüssállattal folytatott játékról sem számolnak be minden alkalommal.
Mit mondj a gyereknek, ha AI-játékkal találkozik?
Kezdésnek elég egy egyszerű, életkorához illő magyarázat: „Ez a játék egy számítógépes program segítségével válaszol. Tud érdekes dolgokat mondani, de néha téved. Ha valami fontosat vagy furcsát mond, szólj nekem, és együtt megnézzük.”
Ha a gyerek használ ilyen játékot, az első beszélgetéseknél érdemes mellette lenni. Figyeld meg, hogyan válaszol a játék, és mit ért meg belőle a gyerek. Beszéljétek meg azt is, hogy a nevét, címét, iskoláját vagy a család személyes történeteit ne mondja el neki. Az AI-játékokkal kapcsolatos adatvédelmi kockázatról egy korábbi eset kapcsán részletesen írtunk.
A Common Sense Media jelenlegi ajánlása szerint ötéves korig nem javasolt ilyen játékot adni a gyereknek, hat és tizenkét éves kor között pedig különös körültekintést kér a szülőktől. Ez a szervezet ajánlása, nem a Cincinnati Egyetem kis vizsgálatának következtetése.
A legfontosabb készség akkor is jól jön majd, amikor a gyerek már nem játékrobottól, hanem egy keresőtől vagy chatbottól kérdez: merjen rákérdezni, hogy „biztosan igaz ez?” Erről az iskolai AI-használat kapcsán is szól a hallucináló mesterséges intelligenciáról és az álhírek felismeréséről írt cikkünk.
Fotó: 123rf
