Nőnek vagy férfinak könnyebb lenni ma Magyarországon?

Ahogyan arra az Európai Bizottság és az Európai Parlament is rámutatnak, a bérszakadék, vagyis a nők férfiakéhoz viszonyított bérhátránya mögött álló egyik fontos ok a nemi sztereotípiákhoz és szerepelvárásokhoz köthető, amik ahhoz vezetnek, hogy a nők jelentősen több időt töltenek fizetetlen háztartási és gondozási feladatokkal, mint a férfiak.

Az alábbiakban ennek az összefüggésnek egyes részleteit az Amnesty International foglalta össze:

1. Azáltal, hogy a nemi sztereotípiák a háztartási és gondozási feladatokat elsősorban a nőkhöz társítják, a munkáltatók gyakran ennek alapján hozzák meg döntésüket azzal kapcsolatban, hogy kit vesznek fel egy pozícióra, a jelentkezőnek mekkora bért ajánlanak és a továbbiakban kinek biztosítanak előléptetési lehetőségeket. Mindezen területeken a nők jelentős hátrányt szenvednek.

2. A gyermekkorunktól kezdve megtanult nemi sztereotípiákat és szerepmodelleket a nők is elsajátítják. Ezek gyakran „jóindulatú szexizmus” formájában is megjelenhetnek, így igazolva az egyenlőtlenségeket, például: „a nők empatikusabbak, jobban szervezik a család életét, hatékonyabban ellátják a háztartási feladatokat, és felmérik mások igényeit”. Ezek azonban rengeteg munkával járnak, és ha a nők saját önképükbe is beépítik ezeket az elvárásokat, akkor az jelentős mentális és fizikai megterheléshez és kiégéshez vezethet.

3. A fizetetlen háztartási és gondozási feladok egyenlőtlen elosztása ahhoz vezethet, hogy egy nőnek kevesebb ideje marad arra, hogy részt vegyen szakmai továbbképzéseken, bővítse kapcsolati hálóját, ami csökkentheti az előléptetés és fizetésemelés valószínűségét.

4. Ha a fizetetlen háztartási és gondozási feladatok ellátása egy személyre hárul, akkor előfordulhat, hogy mindezek teljesítése érdekében az adott ember részmunkaidős állást vállal, ami kevesebb szakmai lehetőséget és fizetést jelent.

5. Szélsőségesebb esetben a háztartási és gondozási feladatok terhe ahhoz vezethet, hogy valaki feladja kereső munkáját, ami komoly anyagi kiszolgáltatottsághoz vezet.
Gyakran elhangzik az az optimista elképzelés, hogy a mai „modern” társadalomban ez már nem jelenthet problémát, és a háztartási feladatok elvégzése már egyenlő arányban oszlik meg a férfiak és nők között. Ez azonban sajnos továbbra sem igaz.

A nemi sztereotípiák következményei

•     Az IDEA Intézet tavalyi kutatása szerint a magyar nők még mindig majdnem kétszer annyi időt töltenek háztartási munkákkal, mint a férfiak.
•     A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének felmérése szerint míg a gyermeket nevelő párok esetében a magyar nők 76%-a végez napi szinten háztartási munkát, addig a férfiaknak csak 19%-a. Ez utóbbi a legalacsonyabb érték az EU-ban.
•     Bár Magyarországon alapvetően kevesen dolgoznak részmunkaidőben, a nők még így is több mint kétszer akkora arányban állnak ilyen formában alkalmazásban, mint a férfiak.
•     A Nőügyek 2018 kutatás eredményei szerint az érintett megkérdezettek 67%-ánál, ha a családban ápolást igénylő idős ember volt, a női családtag nyújtott segítséget.
•     A láthatatlan munka nem korlátozódik a fizikai munkára a kognitív és érzelmi munka is ide tartozik, így például a hozzátartozók igényeinek figyelemmel követése, a gondoskodás és a család mindennapjainak működtetése is, melyek aránytalanul nagy mértékben hárulnak a nőkre.
•     A 25-49 év közötti három vagy több gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsági aránya 17%-kal volt alacsonyabb 2024-ben, mint azoké a nőké, akik nem nevelnek gyermeket.
•     Családi állapot tekintetében a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának egyik leginkább kitett csoportba tartoznak a gyermekeiket egyedül nevelők, akiknek több mint 80%-a nő.

Mindezek ahhoz vezetnek, hogy:

Ezek a kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük a probléma okait és következményeit. Fontos számodra, hogy mindezen egyenlőtlenségek megszűnjenek? Fontos, hogy minél többen kiálljunk a nemek közötti egyenlőségért, a nők munkájának megbecsüléséért, a bérszakadék felszámolásáért? Írd alá ezt a nyilatkozatot, és szólj bele a dolgokba mostantól te is!

A nemi sztereotípiákkal egyik leginkább egyetértő ország vagyunk

• A magyarok 64%-a szerint a nőknek a karrierrel szemben előnyben kell részesíteniük a családi felelősségeket. (Eurobarométer, 2024)
• A fenti adatok rámutatnak arra, hogy a magyarok többsége (64%) még 2024-ben is úgy gondolta, hogy a nőknek előnyben kell részesíteniük a családi felelősségeket a karrierrel szemben. Ezenfelül a magyarok többsége (71%) azt is gondolta, hogy a férfiak azért keresnek gyakran többet, mert a munkájuk megterhelőbb. Az európai uniós tagállamokban élők átlagosan 40%-a gondolta ezt így.
• A magyarok 70%-a szerint a családi élet látja annak kárát, ha az anya teljes munkaidőben dolgozik. (Eurobarométer, 2024)
• Mindezen egyenlőtlenségek igazolásaként jelenik meg sokszor a „család érdekei" mögé rejtett szexizmus, ami esetében az látható, hogy a magyarok 70%-a gondolja úgy, hogy a család szenvedi annak a kárát, ha az anya teljes állásban dolgozik. Ezzel párhuzamosan az egyik legnagyobb arányban a magyarok értettek egyet azzal az állítással (közel 40%), hogy ha egy férfi marad otthon gyermekgondozási távolléten az az ambíció hiányáról árulkodik (az EU átlag 19%). A rendszer fenntartásához járul hozzá az is, amikor a férfiakat úgy ábrázolják, mint a háztartási feladatok területén kevésbé kompetens embereket.
• A magyarok 74%-a szerint a férfiak természetből fakadóan kevésbé kompetensek a háztartási feladatok ellátásában, mint a nők. (Eurobarométer, 2024)

Nyitókép: 123rf