Ez már a 21. század: robotokkal és AI-val tanulnak a magyar középiskolások
Önvezető LEGO-autók, érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia és saját építésű robotporszívók – ma már nem számítanak sci-finek azok a technológiák, amelyekkel magyar középiskolások kísérleteznek iskola után. Miközben a felnőttek még mindig azon vitatkoznak, szabad-e AI-t használni tanuláshoz, egyre több program próbálja megtanítani a diákoknak, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát nemcsak használni, hanem érteni is.
Már nem elég a lexikális tudás
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a munkahelyeket vagy a hétköznapi életet alakítja át, hanem azt is, hogyan tanulnak a gyerekek. Miközben sok iskola még mindig elsősorban lexikális tudást kér számon, egyre több oktatási program próbál arra reagálni, hogy a mai diákoknak valószínűleg egészen más készségekre lesz szükségük a jövőben, mint a korábbi generációknak.
Ezt a szemléletet próbálta közelebb hozni a középiskolásokhoz a Bosch és a győri Mobilis Interaktív Élményközpont közös programja is, amelyben több mint 1100 diák vett részt a 2025/2026-os tanév során – tudtuk meg a sajtóközleményből. A program nem hagyományos tanórákra épült: a diákok önvezető LEGO-autókat programoztak, saját robotporszívót építettek újrahasznosított anyagokból, és mesterséges intelligenciával működő rendszereket is kipróbáltak. A foglalkozások során nemcsak a technológiát ismerték meg közelebbről, hanem azt is, hogyan lehet kreatívan és tudatosan használni ezeket az eszközöket.
„A mesterséges intelligencia a tanulásban olyan, mint egy svájci bicska”
A diákokat különösen az MI-vel kapcsolatos foglalkozások érdekelték. A programban megtanulták például a hatékony promptolás alapjait, logót terveztek mesterséges intelligencia segítségével, és olyan rendszerekkel is dolgoztak, amelyek kézjeleket vagy érzelmeket is képesek felismerni. Ez azért is érdekes, mert ma már egyre több szakértő hangsúlyozza: a mesterséges intelligencia nem egyszerűen egy új digitális eszköz, hanem olyan technológia, amely alapjaiban változtathatja meg a tanulást is. Korábban egy szakértőnk úgy fogalmazott: „A mesterséges intelligencia a tanulásban olyan, mint egy svájci bicska” – vagyis egyszerre lehet fordító, magyarázó, ötletadó, gyakorlópartner vagy akár személyre szabott segítség is a gyerekek számára.
A Bosch–Mobilis programban részt vevő szakemberek szerint a jövő munkaerőpiacán a digitális írástudás, a kreatív problémamegoldás és az együttműködés alapvető készséggé válhat – ráadásul sok esetben már nemcsak ember és ember, hanem ember és mesterséges intelligencia közötti együttműködésről lesz szó.
A (digitális) oktatással kapcsolatban ajánljuk még:
- Az oktatási rendszer nálunk gyerekellenesen van felépítve – Lannert Judit írása
- Ébresztő oktatás! Beköszöntött a kreatív problémamegoldás és a mesterséges intelligencia kora! – Lannert Judit írása
- Személyre szabott tanulás MI oktatókkal – már működik az első tanár nélküli tanterem
- Az oktatás merjen végre kreatívan, 21. századi módon hozzáállni a tanítás problémáihoz
Nemcsak használni kell az AI-t, hanem érteni is
Ez a szemlélet egyébként egyre gyakrabban jelenik meg a modern pedagógiáról szóló szakmai beszélgetésekben is. Lannert Judit például egy korábbi könyvajánlójában arról írt, hogy a korszerű pedagógia nem azonos a „digitális pedagógiával”. Szerinte nem az eszköz a legfontosabb, hanem az, hogy a gyerekek olyan kompetenciákat sajátítsanak el, amelyek segítségével később „partnerei és ne szolgái legyenek a mesterséges intelligenciának”. (Az elsősorban pedagógusoknak szóló kötetből a szülők is sokat meríthetnek, egyben rálátást nyerhetnek arra, mennyire „bonyolult a pedagógia, hogy jól akarjuk csinálni.”)
Lehet a mesterséges intelligencia a gyerek nyelvtanára?
A mesterséges intelligencia ráadásul már nemcsak a műszaki vagy informatikai területeken jelenik meg. Egyre több gyerek használja nyelvtanulásra is: sokan beszélgetőpartnerként, fordítóként vagy gyakorlásra használják, tehát tanárként fordulnak az AI-alapú rendszerekhez. A szakértők szerint ezek az eszközök valóban segíthetnek a gyakorlásban és az önálló tanulásban – de továbbra sem helyettesítik teljesen az emberi kapcsolatot, a pedagógust vagy a valódi kommunikációs helyzeteket.
A mostani program egyik legfontosabb üzenete talán éppen az volt, hogy a technológia önmagában még nem cél. Sokkal inkább egy olyan eszköz, amely akkor válhat igazán hasznossá, ha a gyerekek megtanulják kreatívan, kritikusan és tudatosan használni.
