Lesújtóak a PISA 2025 eredményei: a legmélyebb pontról kell talpra állítani a magyar oktatást
Nem egyszerűen arról van szó, hogy rosszabb PISA-pontszámokat hoztak a magyar diákok, mint három évvel ezelőtt. A PISA 2025 magyar eredményei szerint ennél jóval nyugtalanítóbb kép rajzolódik ki: miközben egyre több gyerek nem éri el az alapvető kompetenciaszintet, a kiemelkedően teljesítő diákok aránya is alacsony. A családi háttér pedig Magyarországon továbbra is az OECD-átlagnál jóval erősebben függ össze a tanulói teljesítménnyel.
A szeptember 8-án nyilvánosságra hozott PISA 2025 felmérésben 91 ország és gazdaság több mint 760 ezer 15 éves tanulója vett részt. Magyarországon 269 iskola 6387 diákja töltötte ki a tesztet, akik mintegy 86 ezer magyar 15 évest reprezentálnak. A PISA nem egyszerűen azt vizsgálja, mit tanultak meg a gyerekek az iskolában: arra kíváncsi, mennyire képesek a megszerzett tudásukat használni, összetett problémákat megoldani, kritikusan gondolkodni és kommunikálni.
PISA 2025: matematikából és szövegértésből minden korábbinál rosszabb a magyar eredmény
A magyar diákok matematikából 459 pontot értek el, míg az OECD-átlag 463 pont volt. Szövegértésből 452 pont lett a magyar eredmény, szemben a 461 pontos OECD-átlaggal. Természettudományból 480 pontot értek el a magyar diákok.
Önmagában azonban nem is az OECD-átlagtól való lemaradás a legriasztóbb, hanem az, ami az elmúlt években történt.
2022-höz képest matematikából 13, szövegértésből 21 ponttal esett vissza a magyar teljesítmény. Természettudományból 6 pontos csökkenést mértek, ez azonban statisztikailag nem tekinthető jelentős változásnak.
Az OECD magyar országjelentése szerint a matematika- és szövegértési eredmények már nemcsak a 2022-esnél rosszabbak:
a 2025-ös magyar eredmény mindkét területen jelentősen alacsonyabb a 2018-as, a 2015-ös és valamennyi korábbi PISA-mérés eredményénél.
Vagyis matematikából és szövegértésből történelmi mélypontra kerültek a magyar PISA-eredmények.
Egyre több diák nem éri el az alapszintet
Nem pusztán az átlagpontszám csökkent.
2015 és 2025 között matematikából 6, szövegértésből 5 százalékponttal nőtt azoknak a magyar diákoknak az aránya, akik nem érték el a PISA által meghatározott 2-es kompetenciaszintet. Természettudományból ezen a téren nem történt érdemi változás.
Szövegértésből például a magyar 15 évesek 68 százaléka érte el legalább a 2-es szintet, az OECD átlaga 69 százalék. Ez az a szint, amelyen egy diák már képes többek között felismerni egy közepes hosszúságú szöveg fő gondolatát, meghatározott szempontok alapján információt keresni, illetve értelmezni a szöveg célját és formáját.
Másképpen nézve: a magyar 15 évesek csaknem harmada ezt a minimumszintet sem érte el szövegértésből.
Kevés a kiemelkedően teljesítő magyar diák
A skála másik végén sem jó a helyzet. Az OECD szerint Magyarországon az átlagosnál kisebb azoknak a tanulóknak az aránya, akik legalább egy vizsgált területen az 5-ös vagy 6-os, vagyis a legmagasabb kompetenciaszintek valamelyikét elérik.
Szövegértésből például mindössze a magyar diákok 3 százaléka került a legjobban teljesítők közé, miközben az OECD átlaga 6 százalék.
Ez azért különösen fontos adat, mert miközben egyre több gyerek küzd az alapkompetenciákkal, a kiemelkedően teljesítő réteg is szűkebb az OECD-országok átlagánál. Az eredmények azért is különösen érdekesek, mert a vizsgált 15 évesek jelentős része már a középiskolai években jár; a középiskolai felvételi és továbbtanulás során pedig éppen ezekre az alapkompetenciákra épül a további tanulás.
A puszta korrepetálás azonban nem feltétlenül jelent megoldást: Németh Szilvia oktatáskutatóval korábban arról beszélgettünk, hogyan segíthetik a kreatív, élményalapú módszerek a matematika, a szövegértés és más tanulási kompetenciák fejlesztését.
A PISA 2025 szerint Magyarországon különösen sokat számít a családi háttér
A PISA 2025 egy másik régi magyar problémára is rámutat: nálunk továbbra is rendkívül erős az összefüggés a gyerek családi háttere és iskolai teljesítménye között.
Természettudományból a társadalmi-gazdasági szempontból legkedvezőbb helyzetű magyar diákok 103 ponttal teljesítettek jobban, mint a leghátrányosabb helyzetűek. Az OECD-országokban ugyanez a különbség átlagosan 85 pont. A társadalmi-gazdasági helyzet Magyarországon a teljesítménykülönbségek 18 százalékát magyarázta, szemben a 12 százalékos OECD-átlaggal.
Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarországon az OECD-átlagnál jóval erősebb az összefüggés a gyerek társadalmi-gazdasági háttere és az iskolai teljesítménye között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hátrányos helyzet eleve eldöntené egy gyerek eredményét: a hátrányos helyzetű magyar diákok 10 százaléka saját országán belül a legjobban teljesítő negyedbe került. Az OECD ezeket a tanulókat tanulmányi szempontból reziliensnek nevezi.
Nem csak Magyarországon romlottak a PISA-eredmények
A rossz eredményeket fontos nemzetközi összefüggésben is látni. A 2022 és 2025 közötti visszaesés számos országban folytatódott: az OECD-átlag matematikából 9, szövegértésből 14 ponttal csökkent.
A magyar visszaesés tehát egy globális problémának is része, de mind matematikából, mind szövegértésből nagyobb volt az OECD átlagos csökkenésénél.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón az oktatás globális válságáról beszélt. A magyar eredmények kapcsán ugyanakkor azt is kiemelte, hogy regionálisan leszakadni látszunk: a cseh, a lengyel és az észt diákok is jobban teljesítettek.
Új Nemzeti alaptantervvel javítanának a szövegértésen
A minisztérium az eredmények nyomán több változtatást is tervez. Lannert Judit szerint, aki már a korábbi PISA-jelentés kapcsán is felhívta a figyelmet a magyar oktatás hanyatló irányára, a szövegértés javításában fontos szerepet szánnak az alapvető kompetenciák megerősítését célzó új Nemzeti alaptantervnek, amelynek kidolgozása várhatóan másfél évet vesz igénybe.
A tárca a tehetséggondozás intézményrendszerének átalakítását is szükségesnek tartja.
A friss PISA-adatok alapján azonban a magyar oktatás előtt egyszerre két komoly feladat áll: meg kell állítani azok arányának növekedését, akik 15 éves korukra sem jutnak el az alapvető kompetenciaszintig, miközben több lehetőséget kellene teremteni arra is, hogy a jó képességű gyerekekből valóban kiemelkedően teljesítő diákok váljanak.
A PISA 2025 magyar eredményeiről szóló eredeti OECD-jelentés itt érhető el: OECD – PISA 2025 Results: Hungary
Fotó: saját AI generálás
