Az idei felvételi után sokan nem jutnak majd be gimnáziumba, ezért!
Az idei középiskolai felvételin sok gyerek nem tud majd bekerülni a választott gimnáziumba, mert a kormányzat az iskolák egy részében olyan mesterséges ponthatárt állított fel, amit sok gyerek nem tud teljesíteni, pedig a korábbi pontszámítási módszerrel bekerülhetne. A Szülői Hang Közössége hiába levelezett a Klebelsberg Központ vezetőjével, érdemi válaszokat nem kapott, ezért tiltakozását továbbfolytatja.
Az idei középfokú felvételi abban más, mint az előző éviek, hogy több intézményben elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a diákokat lehet felvenni, illetve behívni szóbelire, akik az írásbelin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot. A “klasszikus” négyéves gimnáziumi képzésre jelentkezőknél ez 50 pont, a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba jelentkezőknél 70 pont a 100-ból. Szakemberek egybehangzó véleménye, hogy ezekkel a ponthatárokkal feleslegesen stresszelik a családokat, akik számára a központi írásbeli már eleve egy versenyhelyzet, és ami a gyerekek túlhajszolását eredményezi.
De vajon miért kívánja a kormányzat épp most korlátozni a gimnáziumokba bejutók számát? A kérdés megértéséhez a segítő, érdekvédelmi Szülői Hang Közösség megvizsgálta a gimnáziumban tanulók részarányának változását az elmúlt években, a grafikonok önmagukért beszélnek.
A Szülői Hang elemzéséből kitűnik:
A gimnazisták arányában 2010 óta először növekedés látszik, ami 2020-ig tetőzik. Ezután csökkenés látható, ami az új szakképzési rendszernek tudható be: részben a technikumban bevezetett ösztöndíj, részben a technikumi képzésből könnyített felsőfokú továbbtanulási lehetőség és más reformok hatására 2-3%-al többen kezdték a szakképzést. Az elmúlt években viszont kis mértékben ismét emelkedni kezdett a gimnáziumi tanulók aránya mind a 4/5, mind a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzésen.
Bár a tanulók elsődleges választásában nagyobb arányban jelenik meg a technikum, a gimnáziumi képzés összességében továbbra is népszerű. A kormány egyértelműen a szakképzés felé igyekezett terelni a diákokat; a szakképzésért felelős államtitkár szerint a kormányzat célja az, hogy:
a szakképzés 60%-os arányát legalább 70%-ra, vagy akár 80%-ra növelje, ami a gimnáziumi férőhelyek drasztikus csökkentését jelentené 40%-ról 30%-ra vagy akár 20%-ra.
Ez a célkitűzés nem a gyerekek érdekeit szolgálja, az ő érdeklődésüket teljesen figyelmen kívül hagyja.
Nem a technikumok színvonala lett jobb
A szakképzés irányába történő, átmenet nélküli átrendeződés elsősorban annak tudható be, hogy a 2020/2021 tanévtől olyan relatív magas szintű ösztöndíjakat vezettek be, ami miatt megnőtt a szakképzés népszerűsége, vagyis elsősorban az anyagi vonzerő alakította át az iskolaválasztás preferenciáit. A technikumba ma nem azért jelentkeznek többen, mert a maga a technikusi képzés jó, vagy jobb színvonalú lett, mint korábban volt, hanem mert megjelent a pénz a szakképzésben, ami a gyerekeket egyszerűen odahúzza. A színvonal már csak azért sem emelkedett, mert a tanárhiány a szakképzésben a legmagasabb, nemhiába akarják a képzést pedagógusi végzettséget nélkülöző szakemberekkel megoldani.
Aláírom: Ne sorvasszák el a gimnáziumi képzést!
A gimnázium továbbra is népszerű
A gimnáziumi képzés magasabb műveltséget ad, és szélesebb körben képes a felsőoktatásba juttatni a diákjait. Ha ezt a lehetőséget a kormányzati elképzeléseknek megfelelő mértékben lecsökkentik, hosszabb távon súlyos következményekkel számolhat az ország gazdasága is, nem beszélve a sok gyerekről, akik elől így elzárja a magyar oktatás a lehetőségek nagy részét.
Szakképzés erőltetése
A szakképzés erőltetése mögött a magyar gazdaság rövidlátó igényeinek a kiszolgálása is tetten érhető, a gazdasági érdekek mentén betelepített akkumulátor gyárak diktálják a szakmunkás tömegek előteremtését. Ezzel a szolgai érdekű gazdasági célkitűzéssel sajnos a magyar vállalatok nem hoznak létre nagy hozzáadott értéket, és tudjuk, hogy hosszú távon az összeszerelő üzemek ilyen mértékű kiszolgálása helyett tudásra és 21. századi kompetenciára lenne nagyobb szükség – fejtette ki korábban portálunknak Lannert Judit oktatáskutató.
Fotó: 123RF
