Mi történik, ha a gyerekek maguk készítenek filmet a kötelező olvasmányból?

LEGO-figurákkal elevenedik meg a János vitéz, terepasztal készül a természetismereti órán, egy osztály pedig saját törvénykönyvet alkot. A Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány 2025-ös beszámolója olyan tanórákba enged bepillantást, amelyeken a gyerekek maguk is alakítják a tananyag feldolgozását. De hogyan találkozik a művészet a matematikával vagy a kötelező olvasmányokkal, és mit csinál ilyenkor a pedagógus?
Szülőként többnyire a kész feladattal találkozunk: el kell olvasni egy fejezetet, meg kell tanulni egy verset, ki kell számolni néhány példát. Arról ritkábban beszélünk, hányféle úton lehet eljutni ugyanannak a tananyagnak a megértéséhez. Egy történetet például el lehet mesélni szóban, meg lehet rajzolni, el lehet játszani, vagy akár rövid animációvá lehet alakítani.
A Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány programjaiban pedagógusok és művészek közösen keresik ezeket az utakat. Az alapítvány célja, hogy minél több gyerek férjen hozzá olyan tanulási helyzetekhez, amelyekben helye van a kíváncsiságnak, az önálló ötleteknek és a közös alkotásnak. A 2025-ös szakmai beszámoló magyarországi és határon túli iskolák példáin keresztül mutatja meg, mit jelent ez a gyakorlatban.

János vitéz kilép a tankönyvből
A vajdasági Óbecsén, a Petőfi Sándor Általános Iskolában hat héten át dolgoztak együtt művészek, pedagógusok és negyedik–hatodik osztályos gyerekek. A Kreatív Tanterem program a Than Fivérek Értelmiségi Körrel együttműködésben valósult meg.
Az egyik csoport LEGO-figurák és stop motion technika segítségével dolgozta fel a János vitézt. A stop motion olyan animációs eljárás, amelyben a szereplőket apránként elmozdítják, minden mozdulatról fényképet készítenek, majd a képeket egymás után lejátszva mozgó jelenetet hoznak létre.
Egy ilyen feldolgozás számos döntést kíván az alkotóktól. Melyik jelenet kerüljön a filmbe? Hogyan lehet megmutatni, mi történik a szereplőkkel? Milyen helyszínre, kellékekre és mozdulatokra van szükség? Ezek a kérdések visszavezetnek az olvasmányhoz: a történetet kell értelmezni ahhoz, hogy képekben is el lehessen mesélni.
Más óbecsei osztályok másféle alkotómunkába fogtak. A negyedikesek közösen épített terepasztalon mutatták be Szerbia természeti értékeit, egy másik osztályban saját törvénykönyv született. A foglalkozások egy része az iskolaudvarra, városi sétákra és kirándulásokra is kiterjedt.

Mit keres egy művész a matekórán?
A Kreatív Partnerség programban a pedagógus és a művész együtt tervezi meg, hogyan dolgozzon az osztály egy adott témával. A tananyaghoz kapcsolódó alkotófeladat lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek kipróbálják az ötleteiket, döntéseket hozzanak, és közösen keressenek megoldásokat.
A szegedi Szikra Iskolában például két különböző tantárgyi területen indult együttműködés 2025 őszén. A hetedikesek kötelező olvasmányokat dolgoztak fel kreatív eszközökkel, az ötödikesek pedig a matematikával foglalkoztak játékos, alkotó módon. A beszámoló szerint az iskola a következő tanévre is megrendelte a programot.
Ács Petra színésznő, a program egyik résztvevő művésze így fogalmazott:
„A program legnagyobb értéke, hogy mindenki azt teszi bele a közös munkába, amiben a legerősebb.”
A pedagógus ismeri a tananyagot és az osztályt, a művész pedig saját alkotói tapasztalataival, eszközeivel kapcsolódik a közös munkához. A gyerekek ötletei szintén formálják a folyamatot.
A kreatív tanulásról, a problémamegoldásról és az együttműködésről korábban már írtunk. Az alapítvány beszámolójában most több helyszín példái kerülnek egymás mellé.
Magyar iskoláktól a határon túli nyelvórákig
A Lakógép Kft. támogatásával 2025 szeptemberében öt magyarországi iskola hét osztálya kapcsolódott be a Tanulás Művészete és a Kreatív Partnerség programjaiba. Két pécsi, egy szegedi, egy budapesti és egy pilisi intézmény vesz részt a 2027 júliusáig tervezett együttműködésben.
Pécsen az alapítvány szakemberei több mint egy évtizedes közös munkára építhetnek a Pécsi Tudományegyetem művészhallgatóival. A beszámoló szerint 2025-ben négy osztályban indult féléves együttműködés, majd az év végén egy hathetes projekt újabb osztályokat vont be.
A kreatív megközelítést a nyelvtanulásban is alkalmazzák. A Create! Erasmus+ projektben román anyanyelvű művészek segítették a román nyelv tanulását magyar tannyelvű iskolákban, Temesváron és Gyergyószentmiklóson. A program a 10–15 éves tanulók mellett a velük dolgozó pedagógusok, művészek és koordinátorok felkészítésére is épített. Az együttműködéshez módszertani kézikönyv és eszköztár is készült.

Hogyan derül ki, hogy eredményes-e?
Egy lelkes gyerek vagy egy elkészült animáció fontos visszajelzés. Annak megállapításához azonban, hogy egy program milyen fejlődéshez járul hozzá, rendszeres mérésre is szükség van.
A korábban bemutatott trencséni programban hat iskola 22 osztályában végeztek bemeneti vizsgálatot. A szövegértést, a matematikai készségeket és a kreativitást mérték; utóbbit rajzos feladatokat alkalmazó Torrance-teszttel.
A beszámoló a 2026-os kimeneti mérésnél a programban részt vevő és kontrollosztályok eredményeinek összehasonlítását írja le. A kontrollosztályok bevonása azért fontos, mert a gyerekek a program nélkül is fejlődnek: az összehasonlítás segít megvizsgálni, milyen változás köthető az adott együttműködéshez. A 2025-ös beszámoló még nem közli ennek a vizsgálatnak az eredményeit.
A tapasztalatokat más iskolákhoz is eljuttatják
Az alapítvány munkájának része a módszerek és a tapasztalatok megosztása is. A Kreatív Tanulás című kötet a Kreatív Partnerség szemléletét, módszereit és hazai gyakorlatát mutatja be.
A 2025-ben indított adománygyűjtés révén húsz iskola pedagógusai kaphattak három, a kreatív oktatást és a pedagógiai megújulást támogató könyvet. Így olyan tanárokhoz is eljuthatott a szakmai tudás, akik számára ezek a kiadványok új ötleteket adhatnak a mindennapi munkához.
Az alapítvány beszámolója szerint 2025-ben 771 általános iskolai tanulót, 46 pedagógust és 34 művészt értek el. A számok mögött közösen megtervezett órák, elkészített alkotások és kipróbált tanulási helyzetek állnak.
Egy részt vevő diák rövid visszajelzése jól érzékelteti, mit jelenthetett számára ez a munka: azt kívánta, bárcsak minden héten kétszer lenne Kreatív Partnerség, alkalmanként legalább kétszer kilencven percben. Szülőként alighanem ez is ismerős mércéje egy iskolai élménynek: amikor a gyerek maga szeretné, hogy több legyen belőle.
Forrás: a Kreatív Tanulás és Oktatás Alapítvány 2025. évi szakmai beszámolója.
Nyitókép: 123rf




















