Óvoda

Mit tegyek, ha…?

Konfliktushelyzetek az óvodában

„A gyermek – gyermek közötti konfliktus tisztázása és megoldásának elősegítése óvodapedagógusi feladat. (Kérjük a Kedves Szülőket, hogy ne önbíráskodjanak!)
A szülő – óvodapedagógus/dolgozó közötti konfliktust elsősorban az adott helyen, az adott személlyel kell megpróbálni tisztázni. Sikertelenség esetén az intézményvezető segítségét kell kérni. Eredménytelenség esetén javasolt a fenntartó Önkormányzat intézkedésének megkérése”
– olvasható óvodai házirendekben.

Óvodai élete során számtalan probléma adódhat gyermekünkkel kapcsolatban. Fontos, hogy a kialakult helyzetet a lehető legjobb módon próbáljuk megoldani.

Arról, hogy mi történik az óvodában, amikor a szülők nincsenek ott, csak másodkézből szerezhetünk információkat: vagy az óvónőtől, vagy a gyermekünktől, esetleg egy „jó szándékú” szülőtől. Fontos tehát, hogy amikor tudomásunkra jut, hogy valami nincsen rendben, körültekintően járjunk el.

konfliktus helyzet az óvodában

Lássunk néhány tipikus helyzetet.

1. A gyerekünk otthon rendszeresen panaszkodik az óvó nénire. Biztosan van valami oka ennek, de ezt nem lehet a reggeli vagy délutáni rohanásban az ajtóból kiabálva „elintézni”. Kérjünk időpontot a pedagógustól, és nyugodt körülmények között beszélgessünk vele. Törekedjünk arra, hogy ne vádakat szórjunk a fejére, hanem jelezzük a gyerekünk érzéseit. A támadó hozzáállás a másik félből vagy védekezést, vagy ellentámadást vált ki, és ez semmiképpen nem segíti azt, hogy tisztán láthassunk és megoldást találhassunk.

2. Az óvó néni folyton panaszkodik a gyerekünkre. A négyszemközti beszélgetés ilyenkor sem kerülhető el. Biztosan nem esik jól szülőként azt hallani, hogy „baj van” a gyerekkel. De a gyerekek sokszor nem olyanok az óvodában, mint otthon. Az is előfordul, hogy amit mi otthon elfogadunk, talán észre sem veszünk, az a közösségben élve szembetűnővé válik, esetleg a társas élet szabályainak sem felel meg.

Szintén gyakori forrása a szülő és a pedagógus közötti konfliktusnak az iskolaérettség kérdése. Előfordul, hogy az óvó néni nem javasolja az iskola megkezdését, amit a szülő sérelmez. De az is gyakori, hogy az óvó néni alkalmasnak találja a gyereket az iskolára, a szülő mégis szeretné még egy évig az óvodában tartani. Hogy milyen lépéseket tehetünk, ha nem értünk egyet az óvodapedagógus véleményével, arról a Ki dönt az iskolaérettségről? című írásban lehet részletesen olvasni.

3. A gyerekünk panaszkodik otthon, hogy bántották az óvodában. Mi tehet egy szülő ebben a helyzetben? Javasolja a gyerekének, hogy üssön vissza? Esetleg kerülje el a „gonosz” gyereket? Vonja felelősségre a pedagógust? Talán „számoljon le” a verekedő gyerekkel vagy annak szüleivel?

Két vagy több gyermek konfliktusát nagyon nehéz kívülállóként megoldani. Az óvodapedagógus nem „igazságosztó”. Természetesen közbe kell lépnie minden olyan esetben, amikor valaki bántalmazza a másikat, de a nézeteltéréseket nem lehet pusztán a hatalomnál fogva eredményesen megoldani. Mivel a szülő csak utólag értesül az óvodai eseményekről, ezért a konfliktust megoldani már nem tudja, legfeljebb újabbakat generálhat a fellépésével. Láttam már feldühödött apukát, aki a bejárati ajtóból kiabálta, hogy „jöjjön elő az óvónő, majd megmondom én neki”, láttam már vöröslő fejű anyukát, aki berontott a csoportszobába, és követelte, hogy „adják elő neki azt a kölyköt”. És tanúja voltam már annak is, amikor az utcán meglátta a másik szülőt, és ott helyben akart vele elszámolni.

Hogy mit lehet akkor tenni? Semmiképpen nem szabad a problémát szó nélkül hagyni. Feltétlenül jelezni kell az óvó néninek, ha tudomásunkra jut, hogy a gyermekünket sérelem érte. Ő tudja megfigyelni a gyerekek viselkedését, és szükség esetén javasolhatja akár az érintett szülőkkel való közös megbeszélést, vagy kérheti szakember (például pszichológus) segítségét.

Az egymással való hatékony kommunikáció az eredményes együttműködés feltétele. Ahogyan Horváth Magdolna is fogalmazott egy korábbi írásában: „A legfontosabb, hogy ne ellenfelek legyünk, ne győztes-vesztes harcnak tekintsük a konfliktusokat, hanem a felmerülő probléma közös megoldására törekedjünk a gyermek fejlődése érdekében, világossá téve és tiszteletben tartva az intézmény és a család határait… A szülő és pedagógus közötti konstruktív problémamegoldás elemi érdeke a gyermekeknek.”

Emellett fontos az is, hogy sokat beszélgessünk otthon a gyermekünkkel. Mert nem biztos, hogy az óvodás mindig megérti azt, ami az óvodában történik. Sokszor csak érzi, hogy valami nincsen rendben. A közös beszélgetés nemcsak arra jó, hogy a felnőtt információkhoz jusson az óvodai életről, hanem arra is, hogy segítsen a gyereknek feldolgozni az eseményeket.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Kamaszmentő - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóNem születtél anyának! - Teakiadó