Szülő- és gyereknevelés

5 módja annak, ahogy az érzelmi trauma, amit gyerekként elszenvedtél, felnőttként befolyásolja a viselkedésed

Lehet, hogy úgy gondolod, mindez már a múlté, de valójában ez lehet az oka annak, amit most érzel.

Nem mindenkinek felhőtlenül boldogok a gyermekkori emlékei. Van, akinek az jut eszébe, ahogy álmatlanul fekszik az ágyban, miközben a szülei a másik szobában vitatkoznak, vagy arra emlékszik vissza, hogy éppen azok az emberek hanyagolták el és bántalmazták, akiknek gondoskodniuk kellett volna róla. A gyermekkori bántalmazás emlékei még évekig kísérthetnek.

Lehet, hogy évek teltek el azóta, de a gyermekkorban elszenvedett traumák még mindig hatással lehetnek az életedre. Ezek a sérelmek felnőtt életünkben a következőképpen nyilvánulhatnak meg:

1. Elítéled magadat, és úgy érzed, nem vagy elég jó

Ha gyerekkorodban folyamatosan olyan dolgokat kellett átélned, amelyek rettegéssel töltöttek el, felnőttként gyakran szenvedhetsz ettől. A South African Journal of Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy minél több traumának volt kitéve egy személy gyerekkorában, annál súlyosabb lehet a szorongása és szociális fóbiája felnőttként. Emiatt még a leghétköznapibb társasági helyzetek is erős szorongást válthatnak ki, és így hajlamos vagy inkább egyedül lenni. Ezenkívül folyamatosan kritizálod önmagadat, és kétségbe vonod a képességeidet és az értékeidet.

2. Nem engedsz utat az érzéseidnek, vagy éppen ellenkezőleg, túl érzékenyen reagálsz mindenre

Ha gyerekként úgy érezted, hogy elhanyagolnak azok, akiknek gondoskodniuk kellett volna rólad, vagy folyamatosan aláásták az érzéseidet, valószínűleg már hozzászoktál, hogy eltemesd a valódi érzéseidet.

„A gyerekkori érzelmi traumák hatására megtanuljuk elrejteni önmagunk egy részét.” – írja Andrea Brandt terapeuta a Psychology Today folyóiratnak. Így felnőttként sokszor még azok sem ismerik a legmélyebb érzéseinket, akik folyamatosan mellettünk vannak, mert hajlamosak vagyunk elrejteni ezeket a világ elől. De az is megtörténhet, hogy a másik végletbe esünk, ha a seb még mindig nem gyógyult be, és túlságosan is érzékenyen reagálunk olyan helyzetekre, amik nem feltétlenül követelnek ekkora érzelmi intenzitást.

Ha a párunk akár csak egy pillanatig is tétovázik, vagy elbizonytalanodik, félünk, hogy elutasíthat minket, ez pedig könnyekhez és vitákhoz vezethet. Légy kedvesebb önmagaddal. Mindent megtettél, ami tőled telt, és túlélted az akkori helyzetet. Most pedig megtanulhatod más módon kezelni az érzéseidet.

3. Úgy érzed, hogy nem érdemled meg azt a sikert és szeretetet, amit kapsz

Az, ahogyan most látod önmagadat, annak az eredménye lehet, amit gyerekkorodban éreztettek veled. A gyermekkorban átélt trauma összetörheti az önértékelést, és befolyásolhat a döntések meghozatalában, abban, hogy milyen kockázatokat vállalsz, vagy éppen nem vállalsz az életben, és milyen bánásmódot tűrsz el másoktól.

Az a kár, amelyet a trauma az önértékelésre gyakorol, önutálathoz vezethet, és ahhoz, hogy sokkal keményebben és szigorúbban bánj önmagaddal a kelleténél – mondja Susanne Dillmann pszichológus. Még akkor is, ha most sikeres vagy, és jól teljesíthetsz, megtörténhet, hogy imposztor szindrómával küzdesz. Vagy, amikor valaki elismeréssel nyilatkozik rólad, azon gondolkodsz, vajon nem csak azért mondja-e mindezt, hogy örömet szerezzen neked, vagy elérjen nálad valamit. Olyan ingatag vagy ezzel kapcsolatban, hogy néha öntudatlanul is szabotálod önmagadat, csak azért, hogy továbbra is azt mondhasd, hogy nem érdemelsz jó dolgokat az életben.

4. A kapcsolatok és az érzelmi intimitás megijesztenek

Ha a szeretteid elhanyagoltak vagy bántalmaztak gyerekkorodban, és úgy érezted, teljesen egyedül vagy, valahogy meggyőzted magadat arról, hogy mindenki más is ezt teszi majd veled.

Grant Hilary Brenner pszichiáter szerint: „Azok az emberek, akiknek negatív tapasztalataik vannak gyerekkorukból a kapcsolatok terén, gyakran kerülik mások közelségét, és elszigetelik magukat másoktól.”

Tehát, annak érdekében, hogy megvédd önmagadat, inkább vagy egyedül, ahelyett, hogy adnál egy esélyt a kapcsolatnak, mert félsz attól, hogy újra elárulhatnak. De az is lehet, hogy a kötődéselmélet szerint szorongó–aggodalmaskodó kötődéssel rendelkezel, és ezért többet adsz a kelleténél, és csalódott vagy, amikor azt látod, hogy cserébe nem kapsz ugyanannyi figyelmet a partneredtől.

5. Néha szó szerint lefagysz, amikor stresszes helyzetbe kerülsz

A gyermekkori trauma azt is jelentősen befolyásolhatja, ahogy felnőttként reagálunk bizonyos helyzetekre. Olyan helyzetekben, amikben mások csak átlagos mennyiségű stresszt tapasztalnak, te olyan rendkívüli mértékű stresszt és szorongást érezhetsz, hogy egyszerűen lefagysz. Úgy érezheted, hogy a szíved hevesebben ver, vagy nehezen kapsz levegőt, és ez idővel akár az egészségedet is veszélyeztetheti.

Kristi Williams, az Ohio Állami Egyetem szociológiai professzora arra figyelmeztet, hogy „a gyermekkori nehézségek egy olyan kockázati láncot hoznak létre, amely egész életen át kihat az egészségre”. A stresszel kapcsolatos fizikai problémákon kívül olyan mentális betegségek is kialakulhatnak, mint a depresszió vagy a poszttraumás stressz szindróma, esetleg krónikus fáradtság, vagy fibromyalgia (állandó fájdalom).

A gyermekkorban átélt trauma hosszú távon hatással lehet az életünkre, de megfelelő segítséggel csökkenthető a felnőttkorban érezhető hatás. Kérj segítséget, és ha kell, fordulj terapeutához, hogy a múltad ne befolyásolhassa tovább a jelenedet. Első lépésként akár egy megbízható baráttal is beszélhetsz erről, vagy csatlakozhatsz egy online csoporthoz, hogy megoszd a tapasztalataidat, és tanulhass mások tapasztalataiból.

A cikk forrása: filantropikum.com

Nem ellenőrzött tartalom. 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó