Szülő- és gyereknevelés

A bulimia sokszor kamaszkorban kezdődik! Mi az a bulimia? Mi utalhat bulimiára?

A bulimia főleg serdülőkorban, fiatal felnőttkorban kezdődik. Gyakran az anorexia vált át bulimiás tünetekbe, de kezdődhet egy drasztikus diétával is. 

Minden evészavartípusnál fontos tudni, hogy komplex kezelést igénylő betegségek, ahol minél hamarabb kap kezelést a személy, annál nagyobb a valószínűsége a gyógyulásnak. Sajnos még manapság is jellemző, hogy a környezet elítéli ezeket a betegeket, számos tévhittel rendelkeznek az evészavarokkal kapcsolatban. Gyakran nem értik a betegség lényegét, úgy tekintenek rá, mint úri huncutságra, úgy vélik, hogy a személy „nem tud már mit csinálni jó dolgában”. Azt hiszik, a beteg okozta a betegséget és a megoldás egyszerűen az, hogy egyen vagy állja meg a falásrohamokat. Pedig az evészavar több, mint csupán egy szám a mérlegen.  Összetett és megterhelő pszichés állapot, amelynek csak egy látható tünete a testsúly.

Bulimia nervosa

Az anorexiától eltérően a bulimiás személy lehet vékony, normális testalkatú vagy túlsúlyos. Alaptünete a visszatérő falásroham, amely a  kontrollvesztés érzésével társul. A fiatal ilyenkor azt éli meg, hogy nem tudja kontrollálni, mit és mennyit eszik. Ilyen alkalmak során általában az egyébként tiltott, magas kalóriatartalmú ételekből fogyaszt nagy mennyiségeket. A falásrohamok bár átmenetileg csökkentik a feszültséget, bűntudatot, szégyenérzést keltenek a személyben, ezt követi a kompenzáló viselkedés (pl. önhánytatás, hashajtóhasználat, koplalás vagy túlzott testedzés), amelytől a személy újra üresnek, tisztának érzi magát. Idővel egyfajta ördögi körbe kerül (diétázás-falásroham-kompenzáló viselkedés), amiből nem tud kiszállni. Egyre gyakrabban, egyre nagyobb mennyiségeket fogyaszt el a falásrohamok során, és ezt egyre komolyabb kompenzáló magatartás kíséri (pl. egyre több hashajtó bevétele, intenzívebb testedzés stb.). 

A falásrohamokat kiválthatja szorongás, feszültség, unalom, alkoholfogyasztás. Mások előtt nem szívesen esznek, kerülik ez ilyen helyzeteket (pl. családi, baráti közös étkezések), ami társas izolációhoz vezethet. A falásrohamok és a kompenzáló viselkedés mellett a harmadik fő tünet a testsúllyal való túlzott foglalkozás.

A bulimia alapvető pszichés jellegzetességei mellett a személyre még jellemző lehet a szorongás és óriási belső feszültség, az alacsony önértékelés, a testtel való elégedetlenség és a depresszió. A bulimia társulhat más kontrollzavarral is, pl. alkoholfogyasztással, drogfogyasztással, önsértő viselkedésformákkal (pl. falcolás, ami a végtagokon pl. a csuklón a bőrfelület vagdosása éles eszközökkel ).

Mivel kívülről kevésbé láthatóak a tünetek, a beteg akár éveken keresztül is titkolni tudja az evészavart. A gyakori önhánytatás miatt a fogak belső felszínén a gyomorsav hatására durva zománchiány alakulhat ki, a hányások vagy a vizelethajtó-használat miatti kálium- és egyéb  ionvesztés életveszélyes szívritmuszavarok vagy görcsös rosszullétek forrása lehet.

Bulimia jelei

Itt a súlyváltozás nem jelentős, bár lehetnek nagyobb súlyingadozások. Ha még a családdal lakik a személy, észrevehetik, hogy alkalmanként nagy mennyiségű étel tűnik el a hűtőszekrényből. Üres süteményes dobozokat, csokipapírokat, egyéb ételeket, ételmaradékokat találnak a szobájában. Hányás nyomai találhatók a fürdőszobában, vagy a hányás szaga érződik. Hashajtók üres dobozaira bukkannak a lakásban, vagy a személy feltűnően sokszor megy patikába. Étkezések közben vagy közvetlenül utánuk egyenesen a  fürdőszobába megy, és éjjel is többször használja a WC-t. Jellemző, hogy gyakran ingerlékeny, indulatos, nem tud mit kezdeni a belső feszültségeivel, nehezen kommunikálja az érzéseit.

Tudtad?

Az evészavarok komplex, pszichoterápiát igénylő betegségek, ahol minél hamarabb kap kezelést a személy, annál nagyobb a valószínűsége a gyógyulásnak!
Az evészavarok különböző formái összefügghetnek egymással, többféle átmenet is megfigyelhető közöttük, pl. a kezeletlen anorexia átcsaphat idővel bulimiába.
Előfordulhatnak enyhe, úgynevezett szubklinikai formák is, amelyek azonban szintén jelentős életminőségromlást, szenvedést okoznak, ezek kezelése
ugyanolyan fontos!
Az evészavarhoz gyakran társul más pszichés zavar, pl. depresszió, szorongás, kényszeres viselkedés.
Lehetséges az evészavarból való teljes felépülés. Ennek érdekében a korai felismerés és beavatkozás fontos.

Nyitókép: Getty Images
Forrás: MDOSZ

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás