Lesújtó gyermekjogi jelentés: egyre több a bántalmazott gyermek
Több mint ezerrel nőtt egy év alatt a kiskorúakra káros tartalomról érkező bejelentések száma: 2025-ben már 2515 ilyen jelzés érkezett. Közben emelkedett a szexuális bántalmazásban érintett gyerekek száma, ötszörösére nőtt az önsértés vagy önagresszió miatt segítséget kérő gyerekek száma, és a gyermekvédelmi rendszer továbbra is súlyos szakemberhiánnyal küzd – derül ki a Hintalovon Alapítvány 10. Gyermekjogi jelentéséből.
Egyre több jelzés, egyre több bajban lévő gyerek
A Hintalovon Alapítvány jubileumi jelentése szerint a gyermekvédelmi rendszerre nehezedő nyomás tovább nőtt. A jelzések, a veszélyeztetett gyerekek és a védelembe vett gyerekek száma is emelkedett, miközben a bántalmazott és elhanyagolt gyerekek száma szintén nőtt. A jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem hosszabb ideje látható, romló folyamatokról van szó.
A számok különösen aggasztóak. A kiskorúakra káros tartalomról érkező bejelentések száma 2025-ben 2515 volt, ami több mint 1000 esettel haladta meg a 2024-es 1425 jelzést. A szexuális bántalmazásban érintett gyerekek száma 33,8 százalékkal emelkedett a statisztikák szerint. A szakellátási intézményekből jelentett bántalmazások körülbelül kétharmada kortársak között történt, egyharmadában pedig felnőtt volt a bántalmazó.
A jelentés szerint a gyermekvédelemre az elmúlt időszakban főként hangos botrányok irányították rá a figyelmet, de ezekre sokszor nem valódi rendszerszintű válaszok, hanem inkább szimbolikus vagy látszatintézkedések érkeztek. A kegyelmi ügy után különösen nagy lett a társadalmi figyelem, 2025-ben pedig a Szőlő utcai ügy volt az egyik leghangosabb eset, melyről videót is közöltünk. A Hintalovon szerint az erre adott jogalkotási válasz – például a javítóintézetek rendészeti szemléletű átszervezése, irányításuk és fenntartásuk büntetés-végrehajtás alá helyezése – nem kezeli a több évtizede fennálló problémákat, sőt további károkat okozhat egy eleve erőforráshiánnyal küzdő intézményrendszerben.
Fogy a segítség a gyerekek mögül
Miközben egyre több gyerek kerül a rendszer látókörébe, a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek száma nem tud lépést tartani a feladatokkal. A jelentés szerint a fenntartó által engedélyezett szakmai munkakörökben csaknem minden tizedik álláshely betöltetlen volt, ami a betöltetlen álláshelyek 20 százalékos növekedését jelenti. A javítóintézetekben 2025. december 31-én a szakmai munkakörben engedélyezett álláshelyek 23 százaléka betöltetlen volt.
A szakemberhiány nem adminisztratív probléma: közvetlenül érinti a gyerekeket. Ha nincs elég szakember, az eljárások elhúzódhatnak, a családok később kapnak segítséget, a gyerekek pedig hosszabb ideig maradhatnak veszélyeztető környezetben. A jelentés szerint a nevelőszülők száma is csökkent, miközben a szakellátásban élő gyerekek közül évente mindössze 5 százaléknak van reális esélye arra, hogy visszakerüljön a családjához.
Romlik a gyerekek mentális egészsége
A jelentés egyik legsúlyosabb része a gyerekek lelkiállapotáról szól. Öt év alatt hatszorosára nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik önsértés vagy önagresszió miatt keresték fel a segélyvonalat. A 7–16 éves gyerekek jelentős része szabadidejének nagy részét képernyő előtt tölti: az idő egyre több gyereknél eléri a napi 2–4 órát, hétvégén pedig ennél is magasabb lehet.
A pszichiátriai ellátás közben egyre nehezebben hozzáférhető. A jelentés szerint továbbra is csak 8 vármegyében és a fővárosban érhető el pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás, a pszichiátriai járóbeteg-ellátást végző gondozóintézetek száma pedig 16-ra csökkent, miközben a gondozottak száma nőtt. Ifjúságaddiktológiai rehabilitációs ellátás csupán 4 vármegyében, járóbeteg-szakellátás pedig 3 vármegyében érhető el.
A saját családjába is alig jut vissza gyerek
A szakellátásban élő gyerekek helyzete szintén komoly problémákat jelez. A jelentés szerint a szakellátásban élő gyerekek mindössze 5 százalékának van reális esélye arra, hogy egy éven belül visszakerüljön a családjához. Ez különösen súlyos adat, mert a gyermekvédelem egyik alapvető célja éppen az lenne, hogy a gyerek – ha biztonságosan lehetséges – visszatérhessen a saját családjába.
Közben az örökbefogadásra váró gyerekek száma is meghaladja az örökbe fogadni szándékozók számát: jelenleg több mint 1000-rel több a nyilvántartott örökbefogadható gyerek, mint az örökbe fogadni szándékozó. Öt évvel ezelőtt még átlagosan két örökbe fogadni szándékozó jutott egy örökbefogadható gyerekre.
Mit mondanak maguk a gyerekek?
A Gyermekjogi jelentés minden évben a gyerekek bevonásával készül. A 13–17 éves Kiskorú Kollégák saját tapasztalataikat is megosztották, és ezekből az rajzolódik ki, hogy a gyerekek mindennapjait egyre inkább a túlterheltség és az érzelmi magány határozza meg.
„A gyerekeknek szerintem nincs elég idejük, hogy a saját magánéletükkel foglalkozhassanak” – fogalmazott az egyik Kiskorú Kolléga. A mondat különösen erős, mert nem szakpolitikai nyelven beszél a problémáról, hanem arról, amit sok gyerek a saját életében érez: kevés az idő, sok a stressz, és egyre kevesebb energia marad arra, hogy valaki valóban figyeljen rájuk.
A gyerekek helyzete nem javul magától
A Hintalovon Alapítvány jelentése szerint a problémák évek óta ismertek, az adatok rendelkezésre állnak, a negatív trendek pedig egyre világosabbak. A kérdés most már nem az, hogy látható-e a baj, hanem az, hogy lesz-e valódi társadalmi és politikai akarat a változtatásra.
A jelentés legfontosabb üzenete talán éppen az: a gyerekek helyzete nem javul magától. Ha nő a bántalmazás, romlik a mentális egészség, fogy a szakember, és egyre több gyerek kerül a rendszer látókörébe, akkor nem elég egy-egy botrány után gyors válaszokat adni. Olyan gyermekvédelemre lenne szükség, amely nemcsak akkor reagál, amikor már nagy a baj, hanem időben észreveszi, támogatja és védi a gyerekeket.
A HINTALOVON ALAPÍTVÁNYRÓL
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány küldetése a Magyarországon élő gyerekek jogainak érvényesítése és támogatása. 2016 óta azon dolgoznak, hogy minden gyerek jól és biztonságban érezze magát. Azt szeretnék elérni, hogy az élet minden területén odafigyeljenek a gyerekekre. Emellett a felnőtteket és az intézményeket segítik abban, hogy jól tudjanak válaszolni a gyerekek szükségleteire.
Mit tesznek ezért?
-
Segítenek biztonságos közösségeket létrehozni a NEMECSEK Programmal.
-
Támogatják a gyermekvédelmi jelzőrendszert – számos önkormányzattal dolgoznak együtt.
-
Foglalkoznak a digitális gyerekkor kihívásaival, és válaszokat adnak rájuk.
-
Ismertté és érthetővé teszik a gyerekjogokat Tudástárukban található szakmai anyagaikkal.
-
Megerősítik a felelős felnőtteket, és eszközöket adnak a kezükbe a Hintalovon Akadémia képzéseivel.
-
Biztosítják a minőségi gyerekrészvételt.
-
Tanácsot adnak a hozzájuk forduló szülőknek és szakembereknek Gyermekjogi fogadónapjukon.
A Hintalovon Alapítvány örömmel veszi a működésükhöz felajánlott 1%-ot.
Fotó: 123rf
