Mindenki látja, hogy anya túlterhelt – mégsem segítenek! Egy friss kutatás elgondolkodtató képet mutat
„Mondd csak, miben segíthetek?” – sok édesanya valószínűleg örülne, ha ezt a kérdést gyakrabban hallaná otthon. Egy friss magyar kutatás szerint azonban nem az a legnagyobb probléma, hogy a családtagok ne vennék észre, mennyi feladat hárul az anyákra. Éppen ellenkezőleg: a többség pontosan érzékeli a túlterheltséget – mégsem lesz ettől automatikusan igazságosabb a munkamegosztás.
Nőnek vagy férfinak könnyebb ma lenni Magyarországon?
A több mint 1400 fő részvételével készült felmérés szerint a válaszadó anyák 83 százaléka naponta legalább egy órát tölt házimunkával, és közel felük napi két óránál is többet fordít a család működtetésére. A családtagok ezt nagyrészt pontosan látják: az apák, a gyerekek és a tágabb rokonság válaszai is azt mutatják, hogy tisztában vannak azzal, mennyi időt vesznek igénybe ezek a feladatok. A kutatást az LG Electronics Magyarország (LG) végezte.
Nem az a kérdés, hogy látszik-e a munka
Az elmúlt években egyre többet beszélünk a láthatatlan munkáról – azokról a feladatokról, amelyek észrevétlenül tartják működésben a családot. A Kölökneten is többször írtunk már róla: ezek azok a teendők, amelyeket sokszor természetesnek veszünk, hiányuk azonban azonnal feltűnik. Nemcsak a főzésről vagy a takarításról van szó, hanem a bevásárlás megtervezéséről, az időpontok fejben tartásáról, az iskolai ügyek intézéséről vagy éppen arról, hogy mindig legyen tiszta ruha és vacsora az asztalon. A kutatás eredményei azonban arra utalnak, hogy legalábbis a megkérdezett családokban ez a munka korántsem láthatatlan.
A valódi kérdés inkább az, miért nem követi a felismerést nagyobb szerepvállalás.
A felmérés alapján a családtagok többsége ugyan nyitott lenne arra, hogy besegítsen a házimunkába, de jellemzően napi 15–60 percet tart reálisnak. Miközben ez valóban segítséget jelenthet, a család működésének súlypontja továbbra is többnyire az édesanyák vállán marad.
Bár a házimunka nem jelenik meg a fizetési papíron, hosszú távon mégis hatással lehet a család anyagi helyzetére. A gondoskodási feladatok nagyobb része ma is jellemzően a nőkre hárul, ami befolyásolhatja a munkavállalási lehetőségeiket, a karrierjüket és a keresetüket is. Ezért a láthatatlan munka kérdése szorosan összefügg a nők és férfiak közötti bérkülönbségekről szóló társadalmi vitákkal.
Már napi fél óra is sokat számíthat
Nem véletlen, hogy a túlterheltség egyre több kutatásban jelenik meg. Egy korábbi amerikai felmérés szerint a dolgozó szülők jelentős részénél már a szülői kiégés jellemző tünetei is megfigyelhetők, márpedig Magyarországon már 2023-ban nyilvánvaló volt, hogy teljes munkaidőben dolgozik a kisgyermekes anyák többsége. A szakemberek szerint a folyamatos szervezés, a gondoskodás és az állandó készenléti állapot hosszú távon komoly mentális terhet jelenthet, amelyet a világjárvány évei csak tovább erősítettek.
Érdekes eredmény, hogy maguk az anyák sem feltétlenül teljes újrarendezést várnak. A válaszadók jelentős része úgy nyilatkozott: már napi 15–60 perc rendszeres segítség is érezhető könnyebbséget jelentene számukra, sőt sokaknak még fél óra tehermentesítés is sokat javítana a mindennapokon. A szemléletformálás jegyében érdemes már egészen kis korban bevonni a gyereket a rendrakásba, takarításba.
Ez arra utal, hogy nem feltétlenül óriási változásokra lenne szükség. Sok családban már néhány rutinfeladat tudatos újraosztása is csökkenthetné azt az állandó készenléti állapotot, amelyet sok édesanya természetesnek vesz – pedig hosszú távon komoly mentális terhet jelenthet.
„Nem az a kérdés, hogy a család látja-e, mennyit dolgozik az anya. A kutatás szerint látja – a valódi kihívás az, hogy a felismerést tettek is kövessék.”
A főzés és a takarítás viszi el a legtöbb időt
Persze sokat változott a világ. Néhány évtizeddel ezelőtt még természetesnek számított, hogy az apa dolgozik vagy pihen, miközben az anya ellátja a háztartást és a gyerekeket. Ma már jóval több családban oszlanak meg a feladatok, és az apák is aktívabban vesznek részt a mindennapokban. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a gyermekek megszületése után még ma is gyakran a nőkre hárul a házimunka és a családi szervezés nagyobb része – akkor is, ha előtte egyenlőbb volt a munkamegosztás.
Abban szinte teljes egyetértés volt a válaszadók között, hogy mely feladatok igénylik a legtöbb energiát. Az anyák szerint a főzés és a takarítás viszi el idejük legnagyobb részét, és ugyanezt gondolják az apák, a gyerekek, valamint a tágabb család tagjai is.
Különösen figyelemre méltó, hogy a gyerekek közel 40 százaléka szerint elsősorban a főzés foglalja le édesanyjuk idejét. Ez azt mutatja, hogy a gyerekek is érzékelik, mennyi látható és kevésbé látványos feladat kapcsolódik ahhoz, hogy a család mindennapjai gördülékenyen működjenek.
Talán ez a kutatás legfontosabb tanulsága: nem az a kérdés, hogy észrevesszük-e, mennyit dolgozik az, aki a család mindennapjait működteti. A jelek szerint a legtöbben pontosan látjuk. A valódi változást az hozhatja el, ha a felismerést apró, mindennapi tettek is követik. Mert néha már egy fél óra segítség, egy átvállalt feladat vagy egy előre elkészített vacsora is elég ahhoz, hogy valaki ne csak fizikailag, hanem fejben is fellélegezhessen.
