Kérdések

Étkezési kedvezmény tartós betegnek

Gyermekem állandóbeteg. Az iskolába leadtuk az összes igazolást, hogy megkapjuk az 50%-os étkeztetési kedvezményt. Az egyfőreeső jövedelmünk a kiemelt családipótlékkal 50200 Ft. Az igazgató úr nem adta meg az 50%-os kedvezményt. Arra hivatkozik, hogy az egyfőreeső jövedelmünk sok.Tovább >>

Hogyan beszéljek a szexről?

A kisfiam második osztályos, egyre gyakrabban kérdez szex-szel kapcsolatos témákról, néha „köpni-nyelni” nem tudok - mit válaszoljak. Nem tudom, honnan vesznek már 7-8 évesen elő ilyen komoly témákat egymás közt, nyilván konkrétan nem tudja még a dolgokat, még az „ártatlan” kérdéseket meg tudom válaszolni, de hogy feleljek neki olyan kérdésre hogy:mit jelent a szexben a hüvelykujjazás? - eddig én csak azt mondtam neki a szexről, hogy az a felnőttek dolga, nem gyerektéma.Majd ha nagyobb leszel, elmeséljük. A felnőtteknél ez egy természetes dolog ugyanúgy, mint az evés,ivás és hogy általában a felnőttek ilyenkor nagyon szeretik egymás és együtt alszanak, meg a csókolózás is hozzá tartozik,ezek a magyarázatok többnyire elegendőek szoktak lenni.De ha ilyen kérdéseket tesz fel a gyerek hogy válaszoljak neki, úgy hogy ne legyen benne zavar? Ő ártatlanul felteszi a kérdést nekem, én meg zavarba jövök.Egyáltalán mikor kell erről vele komolyan beszélni, nekem 12éves koromban volt a felvilágosítás. Hát a mai gyerekeknél mikor jó, biztos nem ilyen hamar, hisz még tényleg GYEREK! Tovább >>

Fogós kérdés?!

Tisztet Kölöknet! A kisfiam 3 és ½ éves, és korához képest nagyon érett, és éppen ezért nagyon komoly dolgok foglalkoztatják. Az utolsó kérdésére nem tudjuk, hogyan válaszoljunk. Ő miért nem adhat a számra puszit, anya és apa miért adnak egymásnak oda? Segítségüket előre is köszönöm. Tovább >>

Hol a régi gyerekem?

Tisztelt Szakértő! Aktuális gonddal, az iskolakezdési nehézségekkel keresem meg Önt. A fiam 7 éves, most kezdte az iskolát. Az oviból úgy bocsátották el, hogy legyek nyugodt, a legjobb képességű gyermek volt a csoportban (tájékozott, nagy szókinccsel, felelősség-és tisztelettudó, gyermekek között vezéregyéniség, közvetlen, könnyen barátkozó). Persze azért én izgultam, ahogy ő is. Most a 3. héten már el vagyok keseredve. Az iskolában a társai nem játszanak, nem állnak szóba vele, mert állandóan verekszik, lökdösi, dobálja, ütögeti őket. Csúnyán beszél, de itthon is. Velünk, szülőkkel tiszteletlen. Zárkózottá vált, alig mesél, de nemcsak nekünk, a tanítónőnek sem, kérdésekre alig, vagy „nem tudom”-mal felel, még akkor is, ha tudja a választ. Elmondta, hogy nem érdeklik a kicsik, hozzácsapódott a 7. és 8. osztályos nagyfiúkhoz, velük van szünetekben. Nekik akar „megfelelni, tetszeni”. A saját kis osztályába, közösségébe nem illeszkedett be. Mi itthon eddig nagyon türelmesek voltunk, de a gondok elhatalmasodtak. Próbálunk vele folyamatosan beszélgetni, hatni rá szép szóval, de hiába. Már a beszélgetésnél is ellenséges, dacos. Fenyíteni, büntetni nem szoktunk, ezért nem tart tőlünk most, és úgy gondolja, a viselkedésének nem lesznek következményei. Én viszont nagyon aggódom, és teljesen tanácstalan vagyok. Mindent megadunk neki, nemcsak anyagilag, figyelünk rá, kifejezzük, hogy mennyire szeretjük és fontos nekünk, a férjem olyan aktív apuka, hogy az oviban a nevelők azt mondták, hozzá hasonlót soha nem ismertek. Hogyan tudnék változtatni ezen az áldatlan helyzeten és visszakapni a régi gyermekem? Mit tehetek, hogy segítsem őt? Válaszát előre is köszönöm.Tovább >>

Visszaesés a szobatisztaságban

Kedves Ildikó! Nem tudom emlékszik-e rá, a nyár elején írtam a problémánkról, mely szerint 4 és fél éves kisfiam bepisil még éjszaka és napközben is van, hogy a pisi eleje becsorog a gatyóba, mert a wc-re menés helyett a játéknál marad. Javaslatára elhagytuk a pelust éjszaka, és készítettem egy naptárt, amelyet úgy használunk, hogyha szárazon kel, akkor napocskát rajzolunk, ha nedvesen, akkor felhőt. Nagyon szeret legózni, így megígértük neki, hogyha két héten keresztül folyamatosan napocska lesz a naptáron megkapja azt a legót, amire olyan régen vágyik. Az első hónapban inkább a felhők voltak többségben, majd a következő hónapban fordított helyzet alakult ki, aminek nagyon örültünk. Augusztusban elmentünk nyaralni, ahová vittem váltólepedőt, felkészülvén a mosásra, de 5 napig egyszer sem pisilt be, dőt még a 6. napon is száraz maradt a pizsije. Azt hittük végre eljutottunk oda, hogy nem igen lesznek már nedves éjszakák. Most szeptemberben, ahogyan elkezdődött az ovi ismét több a felhőnk. Én azt gondolom, hogy az ovi miatt lehet, esetleg stresszes, vagy nem is tudom. Próbáltam vele beszélni erről, de szerintem nem is érti mit akarok. Alig iszik este valamit, és lefekvés előtt mindig pisil, mégsem sikerül szárazon ébredni. Felfázásra is gondoltam, de napközben nem jár többet pisilni, mint egyébként. Az utóbbi három éjszaka felkeltettük, de ma éjjel is azt mondta aludni akar, nem kell pisilni, így a férjem nem vitte ki. Ez negyed hatkor volt, negyed hétkor pedig már bepisilve ébredt. Napközben már nem noszogatjuk magától jár pisilni, néha észreveszem este, hogy kicsit pisicseppes az alsónadrágja, de nem szólok miatta. Ha van valami tanácsa, javaslata, kérem írja meg. Köszönöm! Tovább >>

Középsúlyos diszlexiás

Tisztelt Szakértő! Nagyobbik lányom másodikos egy versenyistállónak mondott általános iskolában, ahová tavaly 6,5 évesen, sikeres felvételi után vették fel. 6 éves korában, mivel koraszülött volt, elvittem a nevelési tanácsadóba iskolaérettségi viszgálatra, hol kiválóan megfelelt, az óvodai eredményei is nagyon jók voltak, így jókedvűen kezdtük az elsőt. Sajnos sokat volt beteg (amióta közösségbe jár, ez jellemző rá) majdnem 200 órát hiányzott, de mindent bepótoltunk és jeles lett a bizonyítványa. Mivel még nem tudott írni-olvasni, gondoltam ez az iskola feladata, bizony megszenvedtük a szótagolós olvasással, főleg a legelején amikor még nem ismerte a betűket és el kellett hallás alapján mondani egy-egy szó hangjait. Ez nem ment neki elsőre, keverte a betűk sorrendjét, de aztán a tanárnő kicsit korrepetálta és utána már rendben volt. Én már itt megijedtem kicsit és gyanakodtam diszlexiára, de ez még korai , mondta a tanárnő és amúgy semmi jel nem utalt rá addig. Évvégén kérte a tanárnő , hogy nyáron gyakoroljuk az olvasást, mert betűtévesztése van (a-e, o-ö, u-ü, néha, nem mindig, ) illetve a tollbamondás megy rosszul, de a másolás és a külalak az rendben van. Bejelentkezem önként a nevelési tanácsadóba diszlexia szűrésre, mert aggódtam, ha olvastunk és kijavítottam a hibáit, nagyon dühös lett, újrakezdte az egész olvasmányt, nagyon zavarta, hogy nem megy neki, de összességében azt gondoltam, hogy első évvégén még nem mindeki olvas szuperul és azért elég szépen , folyékonyan ment neki, pár tévesztésssel. Verset könnyen tanul,a matekkal sincs gondja. Az eredmény számomra rémisztő és meglepő: középsúlyos diszlexiás. Igaz, a nyelvi teszt hétfőn suli és szolfézs óra után 17 órakor volt, a gyerek fáradt, ideges volt. A pedagógus szerint nagyon intelligens, okos kislány, de rengeteg hibát vétett - betűtévesztést az olvasásban, tollbamondásban, és lassan ír és olvas - mégis csoda , hogy 100%osan megérti a rosszul olvasott szöveget! Mindenképpen fejlsztést javasolt, heti kétszer, de hová vigyem, hol a legjobb? Rengeteg hirdetés van az interneten, melyiket válasszam? Tényleg olyan nagy a baj? Nem jellemző rá se a hiperaktivitás, se a túlzott mozgékonyság, nyugodt és felelősségteljes, ritmikus sportgimnasztikára jár két éve, koreográfiát jól és pontosan megjegyzi, síelni megtanult két évad alatt (tanfolyamra járt két szezonban műanyag pályára), soha nem volt logopédiai korrekcióra szüksége, 3 éves korára szépen , tisztán beszélt, még az R betűt is jól ejtette. Hiába volt korababa, 34 hétre 1640 gr súllyal (anyai okok miatt, toxémia) mindent időben csinált, egy évesen elindult, sokáig mászott szabályosan, igaz nem kúszott, hanem négykézláb állt, majd előre hátra hintázott és onnan mászni kezdett 8 hónaposan. Mi , a szülők mindketten diplomásak vagyunk, a férjem kitüntetéssel végezte a közgáz egyetemet, és nála kimaradt a mászás, anyósom mesélte. Én majdnem 4 évig otthon maradtam vele 2,5 évesen hordtam tücsökzenére, de rengeteg dalt, mondókát tanultunk, mindketten élveztük, imádtunk olvasni, képet nézegetni, táncolni, motorozni. A nagy és finommozgásai is abszolút rendben voltak, vannak. A családban ilyen nem volt, nagyon meg vagyok ijedve. Mi a diszlexiának a prognózisa? Hol rontottam el? (2 éves kistesónk, ő is korababa, feszes izomtónusú volt, Dévényre hordtam, meg még jópár kontrollra stb, de mostanra behozta ő is a lemaradását, és okos , ügyes, de nem szeretném, hogy őróla is 7 évesen ez kiderülne majd, el lehet kerülni a diszlexiát?) Soha nem kényszerítettem semmire, a bilizésnél magától lett szoba és ágytiszta 3 éves korára, visszaesés azóta sem volt. Kellett volna még egy évet várnunk az iskolakezdéssel. A pszichológusnő el volt tőle ájulva , hogy mennyire iskolaérett és ha ő tanár lenne, ilyen diákot szeretne. Én szívem szerint hagytam volna még oviban, de ő sem akarta, nagy ,fejlett kislány, viszont az osztályban igen fiatal, 80% már 8 évét betöltötte, stb. Még jellemző rá, hogy régóta kivételesen jól rajzol (óvónők, tanárnő szerint), ügyes,kreatív, a zene is érdekli (angol-ének tagozatra jár), a zeneiskolába is felvették előképzőbe, tökéletesen énekelt és tapsolt vissza nehéz ritmussorokat a felvételin. Szóval nem tudom, egyik felem nem akarja elhinni,hogy tényleg diszlexiás, főleg hogy középsúlyos, másrészről félek, mert mondták, a teszt után, ha nem fejlesztjük, leromlik , a kedve is elmegy a tanulástól és idegen nyelvet sem fog tudni tanulni. Ha waldorf suliba járna, nem lenne diszlexiás (ott 3. oszt végére kelle írni-olvasni folyékonyan)? Hová vigyem? Jók a nevelési tanácsadók? Tudom, butaságot kérdezek, kérem mégis nyugtassanak meg, hogy ez a “betegség” gyógyítható, és hová járassam? Hogy mondjam el neki, hogy ne érezze magát kudarcos gyereknek, persze nagy biztoságérzete, mert nagy szeretetben él, rengeteg időt töltök vele külön is, egészségesen féltékeny a tesóra, de nem akarom, hogy utáljon olvasni stb. Elég nyugodt, békés, melegszívű, társaival jól kijön, két jó barátja is van, de amióta iskolás, délután nagyon fáradt, sokszor kiabál - ilyenkor az ölelés, összebújás segít csak rajta - ok nélkül bedühödik, ha valamiért rászólunk, de hamar megnyugszik, persze a vakáció csodálatos volt és se beteg , se ideges nem volt, de gyakorolni sem akartam, sem én, sem ő. Megtanult szuperul úszni, tanfolyamon, nagyokat játszott a kishugával, voltunk nyaralni és a nagyszülőknél vidéken. Köszönettel: egy aggódós, szerető anyuka Tovább >>

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó