Kérdések

Kezdem azt hinni, hiperaktív...

Tisztelt Kölöknet! Segítségüket szeretném kérni! A gyermekemmel vannak problémáim.... 21 hónapos tündéri és nagyon okos kisfiú. No persze nem ezzel van a baj, ennek csak örülni kell. Hanem borzasztóan izgő mozgó, mindent szétrombol, keveset foglalatoskodik egyfajta játékkal és abszolut nem érti azt, hogy NEM. Már idegileg mint anya teljesen kivagyok, és nagyon félek, hogy ennek rossz vége lesz. Sose bántottam a gyermekemet ő mégis mindig felém vagy az apja felé üt és karmol, ha valami nem úgy alakul, ahogy neki tetszik vagy ha valamit nem engedünk meg neki. Most majdnem egy hónapig együtt leszünk a kisfiammal ketten, mert szünidő van a bölcsiben (bölcsis már 1 éves kora óta szegény). És ebből még csak másfél hét telt el, de az is szörnyű volt! Társasházban lakunk, néha kiviszem a teraszra pancsolni vagy leviszem játszani vagy a lakásban van velem, de úgy érzem, már semmi sem felel meg. Falun viszont tökéletesen elvan, eljátszik, pakol és rakosgat. Semmi probléma vele a nagyszüleinél. Néha már azt gondolom, szándékosan csak engem és az apját bosszantja. Senki nem hiszi el, hogy mennyire "rossz", mindig azt mondják, hogy csak eleven. De én ezt nem értem. Sok babával találkoztam már, de még egyet se láttam így viselkedni, sem pedig nem hallottam a szüleitől hogy ilyen mint az én fiam. Mindemellett tudni kell, hogy egy nagyon intelligens fiú, borzasztóan értelmes. Bedobja a szemetet a kukába, törölget és mindent megért. De már kezdem azt hinni hiperaktív... Tovább >>

Féltékeny vagyok!

Tisztelt Magdolna! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy 3 éve a férjem, míg Én itthon voltam a pici lányunkkal, addig Ő megcsalt és becsapott. Ez később kiderült, majdnem elváltunk. De végül megbeszéltük, és kapott még egy esélyt. Már elég idő eltelt, de még mindig napi téma a féltékenykedésem és a gyanakodásom is. Bár Ő nem viselkedik furcsán,nincsenek félreértések. Csak a hobbyjából kifolyólag is féltem. Ő zenész és mindig csinos lányok körében mozog. Itthon vagyok a lányommal gyesen és eléggé el is híztam, bár előtte sem voltam annyira vékony. Lelassultam, és el lustított ez az életvitel. Szétszórt lettem,a háztartási munkákat is rendszertelenül végzem el. Sokszor ide-oda kapkodok,és a gyermekkel is türelmetlenebb vagyok. Még egy dolog van, ami nem hagy nyugodni. Régen voltam egy jósnőnél, és az eddigi dolgaim mind beteljesültek. Most az következik,hogy ne szüljek még egy gyermeket, mert a férjem nem fog megváltozni, és újra és újra meg fog csalni,majd elegem lesz és elválunk. Így ennek tudatában még nehezebb úgy élnem,hogy biztos legyek és bízzak a férjemben. Aki viszont odaadó,segítőkész mindenben, és ezt a gondot leszámítva nagyon jól megvagyunk. Ő folyton mondja is nekem,hogy nincs mitől félnem. Tudom, hogy meg kell változnom és szeretnék is, hogy kezdjem? Tovább >>

"Rosszak a fiaim!"

Kedves Magdolna, nekem két fiam van. Az egyik hat, a másik két éves. Sajnos az a probléma velük, hogy együtt kibírhatatlan rosszak. Most itt a szünet, és egész nap csak a rosszat csinálják. A nagy hisztis, és most már vissza is felesel nekünk. A kicsi állandoan piszkálja, minden rosszba benne van. Mindent tönkretesz, szétszed. Ritka, amikor jóba vannak, akkor is rövid ideig. Állandóan azon gondolkodom, mi lesz, ha nagyok lesznek, és hogy mit tegyek. Figyelem mások gyerekeit és szüleit, vannak azért náluk rosszabbak is, lehet, hogy nincs elég türelmem. De úgy érzem, ennél türelmesebb már nem tudok lenni. Ha nem jól viselkednek, én azt nem tudom szó nélkül hagyni. Nem akarom, hogy rossz emberek legyenek belőlük. Kétségbe vagyok esve, állandóan feszült vagyok. Kérem, adjon tanácsot.Tovább >>

A kisfiam nem tud veszíteni!

Kedves Magdolna! A kisfiam 6 éves múlt tavasszal. Nagyon értelmes, okos gyerek, jó verbális képességgel. Korához képest sokkal elmélyültebben foglalkozik különböző témákkal. Ha ő választhat, akkor leginkább „tudományos” könyvek olvasását, filmek nézését kéri (ez a gyakorlatban a Mi micsoda sorozatot és a hozzá hasonló könyveket, filmeket jelenti). Ezt soha nem erőltettük, a saját választása. Mindezek mellett roppan sértődékeny gyerek és egyáltalán nem bírja a frusztrációt. A játékokban, ha nem ő nyer, az számára világvége, de ha csak rosszabbul áll is, akkor is kezdődik a „cirkusz”. Ilyenkor morog, öklét rázza, ugrál (látom, hogy legszívesebben lesöpörne mindent az asztalról), esetleg sír, hisztizik. Semmi nem segít. Sem az, ha abbahagyjuk a játékot, sem az, ha lelkére beszélünk, sem az, ha megpróbáljuk elbagatellizálni a jelentőségét a játéknak. Lassan nem merek olyan játékba kezdeni, ahol nyerni/veszíteni lehet, merthogy azt sem hagyhatom, hogy mindig ő nyerjen (van testvére). Egyébként az izgalmakat is nehezen viseli, pl. egy mesefilm (101 kiskutya) megnézése során is felugrál, idegesen vihog, ha izgalmasabb rész jön. Mit lehet tenni, hogy megtanuljon uralkodni magán? Én nem gondolom, hogy nem lehet dühös, ha veszít, vagy valami nem tetszik neki, de azért a dühöngés (toporzékolás, hiszti, ajtócsapkodás, -rugdalás, kiabálás) túlmegy azon, ahogy ezt kifejezésre juttathatja. Hogyan taníthatom meg arra, hogy hogyan uralkodjon az indulatain, vagy milyen alternatívát ajánlhatnék neki? Persze tudom, hogy még kicsi, de félek, hogy az iskolában ez gondot fog neki okozni, mint ahogy a mi életünket is megkeseríti. Segítségét előre is köszönöm! Tovább >>

"Mit tehetek érte és hogyan?"

Tisztelt Judit! Kislányom ősszel lesz 3 éves. 7 hónapos korában vettem észre, hogy csecsemőkori féloldali bénulása van (enyhe tipusú) és később, ezáltal epilepsziát is kapott. Azóta is rendszeresen járok vele terápiákra és fejlesztésekre. Rendkívül akaratos és öntörvényű gyermek. Nehezen kezelhető emiatt, és rendkívüli kreativitást igényel az Ő egész napi lefoglalása, elterelése sok olyan dologtól, mely számára tiltott. Sokszor a fegyelmezésre, hirtelen haraggal és verekedéssel, harapgálással szeretne reagálni és hisztivel, melyet elég kitartóan tud csinálni. Ki fogja nőni ezt vajon, vagy a betegsége miatt is reagál így a helyzetekre? Az epilepsziás szirup is okozhatja ezt a hirtelen akaratos, agreszív természetét? A kérdésem végül is az lenne,hogy most visszaszokott a pelenkára (valószínűleg ennek oka,hogy férjem hazautazott külföldről). Hiába hívom magammal,hogy jöjjön nem hajlandó talán már dacból sem. Hátra veti magát a földön,ha ki akarnám cserélni a pelenkáját. Mi tévő legyek? Tudom,hogy jót tenne neki az óvodába járás,de így nem veszik be. Sajnos azt sem tudom,hogy ha bekerül az ovodába,akkor ezek a fejlesztések elmaradnak,vajon milyen hatással lesz majd gyermekem fejlődésére, viselkedésére? Elég lesz-e neki, ha otthon játékosan lesz fejlesztve, az eddig látottak, és tanultak szerint? Azt tervezzük, hogy hagyományos óvodába íratnánk,majd Helga lányunkat. Viszont van egy örök kérdés bennem,hogy fogja fogadni, hogy kicsit lemaradottabb a többi gyermekeknél? Csúfolják majd... Mivel a bal kezével nem mennek, vagy csak nagyon nehezen hajtja végre, a finom motorikai,a kézügyességet igénylő feladatokat. Ezért is frusztrált néha valószínüleg, mert sokszor dühös,ha nem sikerül neki. Azon is aggódom,hogy nem tud emiatt öltözködni sem,vagy csak részlegesen, sok segítséggel. Az oviban ez is gondot okoz majd neki. Vajon milyen nehézséggekkel állhatunk még emiatt szembe? Miben lesz neki nehéz a beilleszkedésben? Mit tehetek érte, hogy könnyebb legyen neki és hogyan? Köszönöm, hogy időt szánt ránk! Kérem,levelemre részletes válaszát, amenyiben ideje és energiája engedi. Előre is köszönöm kedvességét és türelmét. Tovább >>

A lányom agresszív, szófogadatlan!

Kedves Judit! A nagylányom három éves múlt, okos, értelmes, izgő-mozgó. De rendkívül szófogadatlan. Jószó, verés (ami engem idegileg kikészít) nem ér nála semmit... Már nem tudom mit tegyek... Bántja a kisöccsét, kiabál, csúnyán beszél, elszalad mellőlünk pedig szólunk neki hogy ne, mert jön autó. Hisztizik ha elmegyünk a szomszéd lovait megnézni, és haza kell jönni, holott előtte megbeszéltük nem leszünk sokáig, megnézzük őket és jövünk, nem hisztizik, de sajnos ritka az, amikor nem. Szóval tanácstalan vagyok. Nagyon elronthattam/elronthattunk nála valamit. Más gyerekekkel agresszív, bár nem mindig és nem minddel, bár ez lehet inkább hevesség is. Ahol lakunk nagyon kevés olyan kisgyerek van, akikkel tudna játszani... Kérem, adjon tanácsot, mihez kezdjek a lányzóval!Tovább >>

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó