Kérdések

A férjemnek gyereke van!

Kedves Szakértők! Férjemnek előző kapcsolatából van egy 12 éves kislánya, aki tőlünk 200 km távolságra lakik. Mivel az édesanyja csak úgy engedi el hozzánk, ha elmegyünk érte, ezért nagyon nehéz megoldani, hogy minden 2. hétvégét nálunk töltsön, hiszen mire elmegyünk és elhozzuk, az a 2 napos hétvégéből 1 teljes napot elvesz. És azt meg nem engedi meg, hogy egyedül közvetlen buszjárattal eljöjjön, ami sokkal logikusabb lenne, mert akkor már pénteken nálunk lehetne és sokkal több időnk lenne egymásra. Ezért csak ritkábban találkozunk vele. Sajnos az édesanyja ellenünk neveli, vagyis inkább ellenem és nem tudom mitévő legyek? Hogy tudnék hozzá közeledni? Mit tegyek, hogy ne utáljon? Én úgy érzem, hogy próbálok mindent megtenni, türelmes vagyok vele, annak ellenére, hogy sokszor szemtelen velem. Sajnos az édesapja nem tud olyan hatással lenni rá, hogy ez megváltozzon. Már többször beszélt vele erről, de nincs változás. Attól félek, hogy ha megszületik a mi közös gyerekünk (az ő féltestvére), akkor a helyzet még rosszabb lesz. Ugyanis kijelentette, hogy nem akar testvért, mert akkor soha többet nem jön el hozzánk. Mit tegyek, tegyünk? A másik probléma vele kapcsolatban, hogy nagyon sokat rontott a tanulmányi átlagán. Most 6. osztályos, és ha jól tudom, akkor az év végi jegyek már számítanak a továbbtanuláshoz. Matematikából bukásra áll, a többi tantárgyról nem is beszélve. Az édesapja minden nap felhívja telefonon és akárhányszor beszél vele, mindig azt a választ kapja, hogy már mindent megtanult, semmi nem történt az iskolában. Semmilyen szakkörre nem jár (nem is akar), és egész délután számítógépezik. Az édesapja felvette a kapcsolatot az osztályfőnökkel, minden hónapban beszélnek telefonon, így derült ki, hogy katasztrofális a helyzet. Mivel az édesanya és a férjem nincsenek beszélő viszonyba (hozzáteszem a férjem többször próbálta a gyerek érdekében felvenni a kapcsolatot, de nem hajlandó beszélni a férjemmel), ezért teljesen el vagyunk keseredve, hogy a kislány el fog kallódni. Az édesanya nem törődik vele, soha nem tanulnak együtt, sőt azt mondta a kislánynak, hogy az ő élete, azt csinál, amit akar. Ha így folytatódik ez az egész, akkor nem fogják felvenni se gimnáziumba, se szakközépbe. Pedig a férjem nagyon szeretné és a pénz nem jelentene akadályt, ami a taníttatását illeti. A karácsonyi ünnepeket nálunk tölti és már előre félek, hogy mi fog történni és hogy fog velem viselkedni. Előre is köszönöm a válaszukat! Tovább >>

Elvigyem a temetésre?

Kedves Szakértő! 9 éves fiamnak most halt meg a mamája, akivel nagyon szoros volt a kapcsolata. Azt szeretném kérdezni, hogy elvigyem-e a temetésre. Tovább >>

Agresszív a fiam!

Kedves Szakértő! Két fiúgyermekünk van. A nagyobbik három és fél éves, öccse kettő. Mivel GYES-en vagyok, a nagyfiam jelenleg nem óvodás, de jövő szeptembertől már szeretnénk, ha járna. Vidám természetű, de inkább befelé forduló, érdeklődő, okos, rendkívül öntudatos, akaratos. Hosszan, elmélyülten, ötletesen játszik, legjobban csak egyedül. Számunkra megoldhatatlan problémának látszik a következő: A legkisebb, sőt már mondvacsinált sérelmet is ütésekkel torol meg, pl. megveri a nagymamát, mert véletlenül az öccse sálját adta rá, megveri az anyukáját, mert egy esés után segít neki felállni a földről (pedig ő akkor éppen egyedül akart felállni, vagy legalábbis utólag ezzel indokolja az erőszakot, sőt van olyan, nála gyengébb kisgyerek, akit szinte mindig megver, ha találkozik vele, mindig talál indokot erre. Az öccsének nem ad oda semmilyen játékot, amit a magáénak érez (sokszor az öccse saját játékait is). Ha az öccse valami ilyesmit vesz a kezébe, akkor számíthat a bátyja büntetésére. Ha valakit meg akar verni, akkor szörnyű düh látszik az arcán, ilyenkor kénytelenek vagyunk lefogni, de addig rúgkapál és kiabál, amíg nem állhat bosszút legalább azzal, hogy egyszer megüti az áldozatot. A gyerekek közül leginkább a hozzá hasonló korúakkal agresszív, a hozzá kedves nagyobb gyerekekkel pl. ő is kedves. Tartunk tőle, hogy óvodába kerülvén nehezen tudja majd kezelni az egész napos társas helyzetben fellépő konfliktusokat, így esetleg ráragadhat a rossz gyerek címke. Tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk, hogy segíthetnénk őt ezekben a helyzetekben. Szükség van-e pszichológus segítségére, vagy más módon próbáljuk megoldani a helyzetet? Kérjük, segítsen! Tovább >>

Tesztre tanítanak az iskolában

Kedves Judit! A lányom most hatodikos. Hetek óta nincs normális magyar- és matekóra, hanem a kompetenciamérésre készítik őket, és mindenféle teszteket oldanak meg. Ez normális dolog Ön szerint?Tovább >>

Elhidegült az apjától!

Kedves Szakértő! Én lassan 9 éve elváltam. Az élettársammal 8 éve vagyunk együtt. Akkor a kisebbik gyermekem 4 éves volt. Mára a gyermekem annyira “elhidegült” az édesapjától, hogy azt szeretné, hogy mondjon le róla, és hadd legyen név szerint is az élettársam az apukája. Aki bele is egyezne. Azt kérdezte a gyermekem, hogy ő megkérheti-e az édesapját erre? Mit mondjak neki?Tovább >>

Ezutóbbi két év ez katasztrófa (kamaszkor)

14 éves lány anyukája vagyok. Ezutóbbi két év ez katasztrófa (kamaszkor). Iskolai eredmények romlanak nem javulnak, hazudozás, letagadás, nem precízség jellemzi. Az én lányom ha éjfélig tanul sem lesz ötös tanuló. Ez múlik a tanáron is. Már két pszihológusnál jártunk, semmi eredménnyel. Joga van-e a tanárnak olyan témából dolgozatot iratni, amit csak azon az órán (óra elején) vettek? Szabad-e egy tanárnak önkényesen belepakolni a tananyagba olyat, ami nincsen a könyvben és persze számonkéri a havonta egyszeri dolgozatban? Ebben az iskolában a legutálatosabb pedagógus, még a kollégái sem csípik.Tovább >>

XA szív vége - Teakiadó