Tisztelt Kölöknet! Én egy kis faluban vagyok teleház vezető. Sajnos a számítógépek nem mindig működnek, így a gyerekek sem mindig jönnek hozzám. Szerveztem nekik szakkört, rajzoltunk, játszottunk, mégsem tudom őket itt tartani.Tanácsot szeretnék kérni,hogy mivel lehet a 6-13 éves korosztályt lefoglalni.Előre is köszönöm a választ!
Tovább >>
Tisztelt Judit! Nemrég megismertem életem párját, akinek az előző kapcsolatából van 2 gyermeke, két fiú 7 és 10 évesek. Nehezen viselték a két szülő elválását, a külön családi életet. Azt tudnia kell, hogy nem az apa végett lett a válás. Nagyon ragaszkodnak az édesapjukhoz, minél több időt szeretnének vele tölteni, csak sajnos nem mindig lehetséges. Ebből is kezdtek lenni a problémák, igyekeznek az apjukra lelki zsarolást gyakorolni. Mivel ő nagyon szereti őket és bármit megtenne értük, nem igazán ellenkezik velük. De sajnos nagyon fáj neki, hogy sokszor nem becsülik-tisztelik érte. Igyekszem a magam módján segiteni, de sajnos azt veszem észre, hogy a mostani generációs gyerekek többsége ugyan ilyen. Nem tudják értékelni a szülők igyekezetét és ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy ők szerették volna, akkor mindjárt baj van. Próbáltam a gyerekekkel beszélgetni, de nehezen kezelhetőek. Ebben kérném a segítségét, hogyan tudnék segíteni neki, akár olvasmányok formájában is. Segitségét előre is köszönöm.
Tovább >>
Kedves Szakemberek! Tanácstalan vagyok, utolsó mentsváram lennének. Három gyermekes család vagyunk, legnagyobb kislányom 10 éves, középső lányom 7 és fél, a kisfiam 4 lesz. Több, mint 10 éve nincsen televíziónk, könyvtárba járó, párommal sokat és szívesen olvasó mama-papa vagyunk, számítógépünk van csak, internet hozzáféréssel. A problémám az, hogy 10 éves kislányommal nem tudtam, nem tudom megszerettetni az olvasást. Tudom hogy nem szabad erőltetni, azonban ezen a nyáron már kötelező a Tüskevár elolvasása, de közli, hogy utál olvasni. (Egyébként kitűnő tanuló, gyors felfogású:) Szeretnék tanácsot, segítséget kapni, hogyan tudnám vele megértetni, rávezetni az olvasás fontosságára, szépségére. Nagyon el vagyok keseredve. (Középső lányom most végezte az első osztályt és magától falja a mesekönyveket.) Előre is köszönöm segítségüket!
Tovább >>
8 éves fiam táborba ment, de a második nap este sírt. Jól tettem-e, hogy nem hoztam haza?
Tovább >>
Tisztelt Kölöknet! Segítségüket szeretném kérni! A gyermekemmel vannak problémáim.... 21 hónapos tündéri és nagyon okos kisfiú. No persze nem ezzel van a baj, ennek csak örülni kell. Hanem borzasztóan izgő mozgó, mindent szétrombol, keveset foglalatoskodik egyfajta játékkal és abszolut nem érti azt, hogy NEM. Már idegileg mint anya teljesen kivagyok, és nagyon félek, hogy ennek rossz vége lesz. Sose bántottam a gyermekemet ő mégis mindig felém vagy az apja felé üt és karmol, ha valami nem úgy alakul, ahogy neki tetszik vagy ha valamit nem engedünk meg neki. Most majdnem egy hónapig együtt leszünk a kisfiammal ketten, mert szünidő van a bölcsiben (bölcsis már 1 éves kora óta szegény). És ebből még csak másfél hét telt el, de az is szörnyű volt! Társasházban lakunk, néha kiviszem a teraszra pancsolni vagy leviszem játszani vagy a lakásban van velem, de úgy érzem, már semmi sem felel meg. Falun viszont tökéletesen elvan, eljátszik, pakol és rakosgat. Semmi probléma vele a nagyszüleinél. Néha már azt gondolom, szándékosan csak engem és az apját bosszantja. Senki nem hiszi el, hogy mennyire "rossz", mindig azt mondják, hogy csak eleven. De én ezt nem értem. Sok babával találkoztam már, de még egyet se láttam így viselkedni, sem pedig nem hallottam a szüleitől hogy ilyen mint az én fiam. Mindemellett tudni kell, hogy egy nagyon intelligens fiú, borzasztóan értelmes. Bedobja a szemetet a kukába, törölget és mindent megért. De már kezdem azt hinni hiperaktív...
Tovább >>
Tisztelt Magdolna! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy 3 éve a férjem, míg Én itthon voltam a pici lányunkkal, addig Ő megcsalt és becsapott. Ez később kiderült, majdnem elváltunk. De végül megbeszéltük, és kapott még egy esélyt. Már elég idő eltelt, de még mindig napi téma a féltékenykedésem és a gyanakodásom is. Bár Ő nem viselkedik furcsán,nincsenek félreértések. Csak a hobbyjából kifolyólag is féltem. Ő zenész és mindig csinos lányok körében mozog. Itthon vagyok a lányommal gyesen és eléggé el is híztam, bár előtte sem voltam annyira vékony. Lelassultam, és el lustított ez az életvitel. Szétszórt lettem,a háztartási munkákat is rendszertelenül végzem el. Sokszor ide-oda kapkodok,és a gyermekkel is türelmetlenebb vagyok. Még egy dolog van, ami nem hagy nyugodni. Régen voltam egy jósnőnél, és az eddigi dolgaim mind beteljesültek. Most az következik,hogy ne szüljek még egy gyermeket, mert a férjem nem fog megváltozni, és újra és újra meg fog csalni,majd elegem lesz és elválunk. Így ennek tudatában még nehezebb úgy élnem,hogy biztos legyek és bízzak a férjemben. Aki viszont odaadó,segítőkész mindenben, és ezt a gondot leszámítva nagyon jól megvagyunk. Ő folyton mondja is nekem,hogy nincs mitől félnem. Tudom, hogy meg kell változnom és szeretnék is, hogy kezdjem?
Tovább >>
