Ki mutat utat a gyereknek? Minden harmadik magyarnak nem volt példaképe fiatalkorában
Egy tanár, akinek a lelkesedése átragad az osztályra. Egy családtag, aki mesél arról, mit szeret a...A gyerek retteg, hogy nem lesz jövője – mit kezdjen a szülő a klímaszorongással?
Erdőtüzek, árvizek, hőhullámok, kihaló állatfajok – a gyerekek ma rengeteg olyan információval...Egy 14 éves fiú, egy megölt macska és a 764 – így ér el az erőszakos hálózat a gyerekszobáig
Egy kegyetlenül megölt macska mellett kés és egy „764” feliratú lap maradt. Az oroszlányi ügyben egy...25 világhírű matematikus támadja az AI-t – és ez az iskolákat is érinti
Az AI már nemcsak iskolai matekpéldákat old meg: szeptemberben az OpenAI egy több ezer AI-ágensből...Miattad fél a kudarctól a gyerek?
Rossz lett a dolgozat. Nem sikerült a felelés. Hiába gyakorolta, megint elrontotta ugyanazt a...Mintha nem is lett volna nyár – így őrizd meg a nyaralás jó hatását
Augusztus utolsó hétvégéjén még este nyolckor fagyiztunk, reggel pedig legfeljebb azon kellett...Autista, tehát veszélyes? – Egy brit botrány megmutatta, hová vezethet a megbélyegzés
Mi történik, ha egy autista gyerek olyan tulajdonságai, amelyek miatt valójában több megértésre és...
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Egy kegyetlenül megölt macska mellett kés és egy „764” feliratú lap maradt. Az oroszlányi ügyben egy 14 éves fiú azt mondta a rendőröknek: Discordon csatlakozott az online közösséghez. De mi a 764, hogyan kerülhet bele egy gyerek, és mitől más ez a fenyegetés, mint az eddig ismert online zaklatás vagy grooming?
A 9. Debrecen Airport Run mezőnyében az Immánuel Otthon és Iskola két mozgássérült tanulója is ott volt. Bartha Balázs és Tóth Tomi segítőikkel, speciális futókocsikban teljesítették a tíz kilométeres távot – részvételük pedig jóval többről szólt, mint egy futóverseny sikeres befejezéséről.
Az AI már nemcsak iskolai matekpéldákat old meg: szeptemberben az OpenAI egy több ezer AI-ágensből álló rendszerrel a matematika egyik leghíresebb problémáján ért el áttörést. Néhány nappal később 25 Fields-érmes matematikus közös nyilatkozatban figyelmeztetett: valami nagyon félrecsúszhat, ha a matematikát pusztán megoldandó feladatok sorozatának tekintjük. A vita messze túlmutat a felső szintű matematikán – és nagyon is ismerős kérdést vet fel minden szülőnek és pedagógusnak: mit kell megtanulnia a gyereknek egy olyan világban, ahol a helyes választ egy gép is megadja?
Honnan tudja egy diák, hogy valódi videót lát-e? Felismeri, ha egy influenszer manipulálja? És mit tegyen a tanár, amikor a mesterséges intelligencia teljes magabiztossággal állít valami olyasmit, ami egyszerűen nem igaz? Az ELTE Informatikai Kara ingyenes képzést indít pedagógusoknak, amelyen az álhírektől és a deepfake-ektől a kiberzaklatáson át az MI felelős használatáig a digitális világ legaktuálisabb iskolai problémáival foglalkoznak.
Ha a gyereknek segítség kell matekból, a különóra ára sok család számára komoly akadály lehet. Most egy új lehetőség nyílt azok előtt, akiknek talán a legnagyobb szükségük lenne a felzárkózásra – ráadásul akár teljesen ingyen.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy rosszabb PISA-pontszámokat hoztak a magyar diákok, mint három évvel ezelőtt. A PISA 2025 magyar eredményei szerint ennél jóval nyugtalanítóbb kép rajzolódik ki: miközben egyre több gyerek nem éri el az alapvető kompetenciaszintet, a kiemelkedően teljesítő diákok aránya is alacsony. A családi háttér pedig Magyarországon továbbra is az OECD-átlagnál jóval erősebben függ össze a tanulói teljesítménnyel.
Szülőként az egyik legnehezebb megélés, amikor látjuk, hogy a gyermekünk valahol elakadt. Nem figyel az iskolában, magatartási nehézségei vannak, szorong, vagy éppen a mozgása, beszéde nem fejlődik a „nagykönyv” szerint.
Amikor nemrégiben a kistarcsai kórház önkénteseket keresett a szülők nélkül maradó csecsemők ringatására, néhány óra alatt rengetegen jelentkeztek. A kezdeményezés mögött egy egyszerűnek tűnő kérdés áll: vajon mennyit számít egy kisbaba életében, ha van, aki ölbe vegye, megnyugtassa vagy egyszerűen csak ott legyen mellette? A kérdés számomra személyes is.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Nem új barátról van szó, és nem is influenszerről. Egy amerikai fiú tragikus halála után külföldi gyermekorvosok és fejlődéskutatók rendkívüli figyelmeztetést tettek közzé: szerintük egy olyan jelenség terjed a fiatalok körében, amelyet a szülők többsége még mindig félreért – vagy egyszerűen észre sem vesz.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mitől lesz egy gyerekből olyan felnőtt, aki mer hibázni, újrakezdeni és kiállni magáért? Az egészséges önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem lassan épülő belső biztonságérzet, amelyre a gyereknek nap mint nap szüksége van.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Az oldal támogatója:
